Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Egymillió 155 milliméteres lőszert kellene vásárolnia az Európai Uniónak 4 milliárd euróért – javasolta az észt diplomácia vezetője az uniós külügyminiszterek hétfői tanácskozásán. Ukrajnának sürgősen szüksége lenne lőszerre, de az Európai Unióban hosszas egyeztetés szükséges.
Tavaly Brüsszelben létrehoztak egy 500 millió eurós fegyvervásárlási alapot, amelynek a fő célja az ukrán hadsereg támogatása. Csakhogy az Európai Parlamentnek is meg kell ezt még szavaznia. Magukat megnevezni nemkívánó uniós diplomaták úgy nyilatkoztak a Politicónak, hogy május előtt aligha lesz döntés.
Catherine Colonna francia külügyminiszter ezért gyorsabb megoldást javasolt: használják fel azt a 3,5 milliárd eurós alapot, az Európai Békekeretet, melyet épp azért hoztak létre, hogy finanszírozzák azokat a fegyverszállításokat, amelyeket az uniós országok küldenek Ukrajnába.
“Ezt fogjuk felhasználni annak érdekében, hogy lőszert tudjunk küldeni Ukrajnába” – mondta sajtóértekezletén Colonna. Csakhogy a külügyminiszterek nem döntöttek. Arról folyt a vita, hogy csakis európai lőszert vásárolhatnak vagy szóba kerülhet más NATO-tagállamé is? Konszenzus abban bontakozott ki, hogy egyelőre csak európai lőszerre vonatkozzon az első szállítmány Ukrajnába. Végül is a védelmi miniszterek dönthetnek erről, akik március 8-án tanácskoznak Svédországban.
