A megkérdezett ukrán menekültek 61 százaléka optimista a jövőt illetően, noha sokan közülük depresszióval küszködnek – derül ki a felmérésből. Ez a háborús emlékek mellett azzal is magyarázható, hogy a menekültek döntő többsége nő és gyerek, miközben a katonaköteles férfiak Ukrajnában harcolnak.

A depresszió másik oka az, hogy nyelvi nehézségek miatt nem könnyű a beilleszkedés az ukrán menekültek többségének. A megkérdezettek egynegyede egyáltalán nem beszéli a fogadó ország nyelvét, 41 százalék pedig épphogy megérteti magát.

Így nem csoda, ha a menekültek mintegy egyharmadának van csak fizetett munkahelye, míg megélhetési problémákkal a megkérdezettek 79 százaléka néz szembe.

4,8 millió ukrán menekült folyamodott uniós támogatásért

Magyarországra sok menekült érkezett Ukrajnából, de csak kevés maradt itt. Az ENSZ menekültügyi hivatala szerint valamivel több mint 34 ezren vannak. Összehasonlításban: Csehországban ez 490 ezer, Romániában 115 ezer, Szlovákiában 109 ezer, Ausztriában 93 ezer.

A legtöbb ukrán menekült az Európai Unióban Lengyelországban él, ahol már a háború előtt is több mint másfél millió ukrán vállalt munkát. A támogatásért folyamodott ukránok száma most újabb másfél millió. Lengyelországban a beilleszkedést megkönnyíti az, hogy a nyelvet gyorsan megtanulhatják az ukrán menekültek, akik maximális támogatást élveznek nemcsak a kormánytól, hanem a közvéleménytől is. A második helyen az ukrán menekültek befogadásában Németország áll, valamivel több mint egymillió fővel.

Az ENSZ menekültügyi hivatala 2,8 millió ukrán menekültet tart nyilván Oroszországban, de ők egyáltalán nem biztos, hogy mind a saját akaratukból kerültek az országba. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök például népirtással vádolta meg Oroszországot, mert az oroszok sok család nélkül maradt gyereket vittek és visznek Ukrajna területéről orosz földre.