7,3 milliárd dolláros exportteljesítményt produkált az informatikai szektor tavaly Ukrajnában. Ez 6 százalékos növekedést jelent az utolsó békeévhez, 2021-hez képest. A techszektor adóbefizetései tavaly 16 százalékkal növekedtek. A központi költségvetés nagyrészét a hadsereg kapja.

Önkéntes felajánlások is vannak: Ivano-Frankivszk városában egy 350 főből álló informatikai cég munkatársainak jórésze fizetésének 20 százalékát nem veszi fel, hanem befizeti az államkincstárba. Szinte mindenkinek van rokona, barátja a fronton, és velük interneten lehet a kapcsolatot tartani hála Elon Musk Starlink rendszerének.

A Deloitte felmérése szerint minden második ukrán adakozik a hadsereg javára. A cégek 56 százaléka is közvetlenül támogatja a frontot. A Nova Poshta szolgálat ingyen szállítja a küldeményeket a hadseregnek. A futárok még ágyútűzben is dolgoznak – mondta a postaszolgálat főnöke a Der Spiegel tudósítójának.

30 százalékkal csökkenhetett a GDP

A Világbank 45 százalékos szabadesést jósolt az ukrán gazdaságnak, ehhez képest a 30 százalékos csökkenés még egész jó eredménynek számíthat. Sőt, egy német szakértői csoport szerint idén 1,8 százalékos növekedés is várható.

Elsősorban az informatikától várnak eredményeket, mert olyan hagyományos iparágak, mint az acélgyártás szabályosan összeomlottak. Elég arra utalni, hogy hetekig véres harcok zajlottak az Azovsztal acélüzemben Mariupolban. A háború előtt Ukrajna naponta 60 ezer tonna acélt állított elő, és ennek jelentős részét exportálta. Tavaly már csak 10 ezer tonna acélt sikerült előállítani Ukrajnában naponta.

Mindez azzal is járt, hogy megnőtt a munkanélküliség annak ellenére, hogy a férfiakat jórészt behívták katonának, sokan pedig külföldre menekültek a háború elől.

Demográfiai válság van

52 millió volt Ukrajna népessége azt követően, hogy kivált a Szovjetunióból. A háború kitörése előtt 44 milliós lakosságot tartottak nyilván. Ebből legkevesebb 8 millió külföldre menekült. Ez azért is tragikus Ukrajna számára, mert a jólképzett fiatalok mentek el nagy számban: a távozók háromnegyede egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkezett.

A hadsereg emberhiánnyal küszködik, mert nem tudják pótolni az elesetteket és a sebesülteket.

A nyugati államok igen nagyvonalúan ígérnek, de a valóságban csak jóval kevesebb pénz érkezik Ukrajnába. A Kieli világgazdasági kutatóintézet szerint tavaly 64 milliárd eurót ígértek Ukrajnának, de ennek a fele se érkezett meg mind a mai napig. 31 milliárd eurós támogatást kapott Ukrajna, amely enélkül a pénz nélkül működésképtelen lenne.

Csak egy példa: a közalkalmazottakat abból a havi 5 milliárd eurós támogatásból fizetik Ukrajnában, amely Nyugatról, elsősorban az Európai Unióból érkezik. Az IMF vezetője nemrég Kijevben járt, ahol nagy összegű kölcsönről tárgyalt az ukrán vezetőkkel. Itt az a jogi probléma, hogy a Nemzetközi Valutaalap szabályzata szerint harcban álló államot nem lehet támogatni. Az IMF vezetője Kijevben jelezte, hogy megtalálják a megoldást, vagyis a jövőben Ukrajna innen is kaphat támogatást.

Az Európai Unió Ukrajna legfontosabb gazdasági partnere: a háború előtt az ukrán export 40 százaléka irányult az unióba, a krízis kezdete után ez felment 80 százalékra.

Az Európai Unió más módon is segít: összekapcsolták Ukrajna elektromos hálózatát az EU-val, és ennek a jelentősége különösen akkor mutatkozott meg, amikor Putyin hadserege szisztematikusan rombolni kezdte az infrastruktúrát Ukrajnában.

138 milliárd dollár Ukrajna vesztesége a háború kezdete óta – számolta ki a kijevi közgazdaságtudományi egyetem kutatócsoportja.

A szupermarketek polcai megtelnek

A közellátást az ukrán kormányzat fontos kötelezettségnek tekinti, hiszen sokban ettől függ a harci morál. A szupermarketek – hála a generátoroknak – a társas élet új központjai lettek. Sokan betérnek ide melegedni, beszélgetni.

Sok szupermarketben számítógépes sarkot alakítottak ki, ahol az ukránok elintézhetik levelezésüket, hivatalos ügyeiket. A kiskereskedelmi vállalkozók szövetségének elnöke szerint „a szupermarketek Ukrajna legyőzhetetlenségének szimbólumaivá váltak.”

Mindeközben Kijevben a gazdasági minisztérium bejelentette, hogy lefelé módosították az idei GDP-előrejelzést. Korábban 3,2 százalékos növekedést vártak, de ez azon a feltevésen alapult, hogy nyáron véget ér a háború. Most már azzal számolnak Ukrajnában, hogy „a háború egész évben tart majd, és ennek következtében a gazdaság növekedése csak 1 százalékot ér el” – nyilatkozta az Interfax- Ukrajna hírügynökségnek Olekszij Szoboljev gazdasági miniszterhelyettes Kijevben.