Minden esetben érdemes a lakásunk korszerűsítését egy komplex energetikai felújítással kezdeni – mondta el korábban a hvg.hu-nak Schum Gergely, az Energiaklub projektvezetője. „Ez a folyamat optimális esetben egy energetikai felméréssel és felújítási terv készítésével kezdődik.” Az energetikai felmérés során olyan paramétereket vesznek figyelembe, mint a falak, a lábazat, a födém anyagát, vastagságát, a külső nyílászárók állapotát, a szigetelés meglétét és annak szintjét, a fűtési rendszer típusát (a hőleadó rendszer radiátor, vagy padló- vagy falfűtés), azt, hogy vannak-e megújuló energiaforrások beépítve, illetve az összenergia-felhasználást.

Optimális esetben ez után következik a régi nyílászárók cseréje modern 3–5 rétegű ablakokra, majd a szükséges szigetelési munkákat elvégzik, ezzel már – az ingatlan elhelyezkedésétől és típusától függően – egy-egy épület esetében akár 50–70%-os energiamegtakarítást is el lehet érni

– tette hozzá Schum Gergely.

A háztartásban azonban a legtöbb energiát úgy spórolhatjuk meg, ha a régi, energiaveszteséggel működő gázkazánunkat lecseréljük, ugyanis átlagosan a fűtés fogyasztja a legtöbb energiát (71,7%) a háztartásokban – mondta el Szalai Gabriella fenntarthatósági szakértő. A szakértő szerint a gázkonvektoros fűtés az egyik legkevésbé hatékony fűtési megoldás, hiszen ezek legnagyobb teljesítményüknél 78–85 százalékos üzemi hatásfok mérhető, ugyanakkor 20 százalékos teljesítmény alatt gyakran nem képesek fűteni, vagyis a gáz égés nélkül a szabadba távozik. A lakossági gázfelhasználás csökkentésére az egyik legnagyobb potenciált a konvektoros fűtések kiváltása jelenti, ez a lehetőség 800 ezer háztartást érinthet.

A fűtési megoldások esetében a gáztól való függetlenedésre a levegő-vizes hőszivattyú, vagy akár a hagyományos hűtő-fűtő klíma (ami egy levegő-levegő hőszivattyú) a legideálisabb megoldás, ugyanis Zuggó Balázs, a Daikin Hungary Kft. ügyvezető igazgatója szerint egy hőszivattyús rendszer telepítése éveken belül megtérül. A hőszivattyú előnye a gázzal történő fűtéssel szemben ugyanis az, hogy telepítéséhez nem szükséges semmilyen hatósági engedély, hiszen a levegőből nyeri a hőenergiát. Az egyetlen ügyintézési feladat az áramszolgáltatónál

a H-tarifa, azaz hőszivattyús tarifa igénylése azért, hogy kedvezőbb áron juthassunk az áramhoz.

A fűtés- és hűtésszabályozással is lehet spórolni: a fűtési zónákat külön lehet kezelni, és automatizálni. A rendszer azt is beállítja, hogy egy középső szobát nem kell annyi energiával felfűteni, mint egy szélsőt, vagy ahova besüt a nap, ott kikapcsolja a fűtést. A klímát és a villanyokat pedig automatikusan lekapcsolja a rendszer, amikor elmegyünk otthonról.

Ezeken kívül pedig olyan apró megtakarítások érhetőek el, amelyek összeadódnak: minimális ráfordítással jár például az, ha a hagyományos izzónkat modern LED-es égőkre cseréljük, vagy 1–2 Celsius-fokkal lejjebb állítjuk a termosztátot, vagy egyéb hőfokszabályzót, utóbbival is már 6–10% energiát takaríthatunk meg.

Ráadásul, ha okos otthon rendszerre ruházunk be, akkor a rendszerben rejlő lehetőségeket még jobban kihasználhatjuk:

Például a vízfogyasztást optimalizálhatjuk, azonban a leginkább talán azzal spórolhatunk, hogy a mobiltelefonunkon folyamatosan nyomon követjük a fogyasztásunkat, így láthatjuk azt, hogy mikor érjük el a fogyasztási határunkat. Ekkor figyelmeztet az alkalmazás, és akár be is állíthatjuk, hogy lekapcsolja az áramot.