Jelentősen átvariálta a bankokat sújtó extraprofitadó szabályait egy, a hétfő esti Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet.

A tavaly év közepén bevezetett új sarc alapja eddig a pénzintézetek megelőző évi nettó árbevétele volt, 2022-ben 10 százalékos, idén pedig az adóalap növekedése miatt 8 százalékos adókulccsal. Ez változik meg július elsejétől, a közlönyös rendelet szerint ugyanis

az árbevétel helyett az év második felétől már az előző évi nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó nyereség lesz az adóalap - pontosabban idén annak az 50 százaléka, mert most még csak fél évről lesz szó.

Növelő tételként kell figyelembe venni az előző év terhére elszámolt bankadó 50 százalékát, a befizetett pénzügyi tranzakciós illeték 50 százalékát és az extraprofitadó 50 százalékát. Változik az adókulcs is, az adóalap 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 13 százalék, az e feletti összegre 30 százalék lesz.

A Portfolio szerint az intézkedés a bankok teljes adóterhelése és a költségvetés szempontjából is semleges lépés. A lap forrásai szerint a változtatással a kormány méltányosabbá akarja tenni az extraprofitadót, mert a korábbi verzió nem tükrözte hűen a bankoknál a kamatkörnyezet emelkedése miatt keletkezett többletnyereséget. Jobban büntette azokat a bankokat, amelyek hosszabb lejáratú állampapír-befektetéseiken a kamatkörnyezet emelkedése miatt szenvedtek el átértékelődési veszteségeket, viszont jutalmazta azokat, akik likviditásukat rövid távon az MNB-nél helyezték el.

A lap szerint az új típusú extraprofit-adózásnak az OTP lehet a legnagyobb nyertese, a Raiffeisen, az Unicredit és a K&H pedig a legnagyobb vesztese. A többi pénzintézet, mint a kormányközeli Magyar Bankholding, az Erste Bank vagy éppen a kisebb bankok többsége pedig a Portfolio szerint enyhe pozitív egyenleggel jöhet ki a változtatásból.