Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető írásbeli kérdést intézett az Energiaügyi Minisztériumhoz (EM), hogy megtudja, miért Magyarország fizeti a legmagasabb árat az orosz gázért – szúrta ki a Népszava.
Levelében a képviselő idézi a Népszava KSH-s adatokból levezetett becslését, miszerint ez év januárban az oroszok a két hónappal korábbi, irányadó európai tőzsdei árnál tíz százalékkal többet kérhettek a gázért (az ár így a korábbi hónapok-évek adataihoz közelít); és a G7 gazdasági portál számításait is, miszerint az orosz gázért az egész EU-ban mi fizetjük a legtöbbet.
Tóth Bertalan azt is felemlegette, hogy Orbán Viktor 2021. október 1-jén azt jelentette be a közszolgálati rádióban, hogy az oroszokkal kötött új, 15 éves gázbeszerzési szerződés tarifája az emelkedő nemzetközi árak közepette is valamivel alacsonyabb az előzőnél, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig arról beszélt: a szerződés megteremtette annak lehetőségét, hogy a magyar fogyasztók gázára a világpiaci áraktól függetlenül ne nőjön.
Koncz Zsófia, az EM parlamenti államtitkára válaszában azt írta: „A hosszú távú gázszállítási szerződések üzleti titoknak minősülnek, vagyis a kérdésekben szereplő állítás nem a tények ismeretén alapul”. Az államtitkár szerint ha megszűnnének az EU szankciós intézkedései, az energiaárak azonnal jelentősen mérséklődnének.
Koncz Zsófia válaszában idézi még a bevett panelt, miszerint „Magyarország energiabiztonsága nem ideológiai, hanem fizikai kérdés, amely nem elválasztható a térség adottságaitól”.
