EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Szorgalmaznia kellene a négynapos munkahét bevezetését az Európai Uniónak, különösen a munkaerő-hiányos ágazatokban. Erről Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős uniós biztos beszélt egy interjúban.
A biztos szerint a négynapos munkahét olyan dolog, ami fokozatosan halad előre (...), mert az újabb generációknak már van bizonyos elképzelésük a munka és a magánélet közötti egyensúlyról – idézte az Euractiv a biztos szavait, a Lusa portugál lapnak adott interjúból.
A biztos arról is beszélt a lapnak, hogy a rövidített munkahét kérdéséről nincs egységes álláspontja az Európai Uniónak, de megemlítette a német példát, ahol a legnagyobb szakszervezet is szorgalmazza a bevezetését, és több vállalat is így igyekszik munkaerőt csábítani magához, elsősorban a közlekedési ágazatban.
Schmit szerint az EU számára nem a munkanélküliség a legnagyobb probléma, hanem a munkaerőhiány, és “sok ágazat keres kétségbeesetten munkavállalókat, de nem találnak, mert az emberek nem akarnak ott dolgozni, vagy nincs megfelelő képzettségük”. Szerine az EU-nak a szakképzett munkaerő hiányára is választ kell adnia.
Portugáliában tesztjelleggel kívánják bevezetni a négynapos munkahetet, önkéntes alapon, és úgy, hogy aki csatlakozna, annak ne csökkenjen a fizetése. A kísérleti program második szakaszához 99 érdeklődő vállalkozás közül 46-an csatlakoztak.
Azok, akik mégsem csatlakoztak többek között a globális gazdasági kilátásokkal, a befektetések szükségességével, a végrehajtás bonyolultságával indokolták ezt, de volt aki jelezte, számukra nem ez a legjobb megoldás, és nem látják az intézkedés előnyeit.
A csatlakozó 46 vállalat közül a többség egészen kicsi, 10 fő alatti cég, míg öten nagyobb, ezer fő feletti alkalmazottal rendelkező vállalkozás, többnyire a tudományos, az oktatási, az információs és kommunikációs ágazatból.
