A BEUC (Európai Unió Fogyasztóvédelmi Szervezete) és 18 ország 22 tagszervezete - köztük a Tudatos Vásárlók Egyesülete – csütörtökön panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz és a fogyasztóvédelmi hatóságok nemzeti hálózatához (CPC), amelyben 17 európai légitársaság félrevezető, az éghajlattal kapcsolatos állításait kifogásolják. A listán szerepel az Air Baltic, az Air Dolomiti, az Air France, az Austrian, a Brussels Airlines, a Eurowings, a Finnair, a KLM, a Lufthansa, a Norwegian, a Ryanair, a SAS, a SWISS, a TAP, a Volotea, a Vueling és a Wizz Air.

A fogyasztóvédők szemét például az olyan állítások szúrják, amelyek szerint extra költségek kifizetésével „ellensúlyozni", "semlegesíteni" vagy „kompenzálni" lehet a repülés CO2-kibocsátását. Mint az egyesület közleményében felhívja rá a figyelmet, ezek az állítások tényszerűen tévesek, mivel az ellensúlyozó tevékenységek éghajlati haszna rendkívül bizonytalan, míg a légi közlekedésből származó CO2-kibocsátás okozta kár biztos. A szervezetek szerint a légitársaságok azzal is félrevezetik a fogyasztókat, amikor többet kérnek tőlük azért, hogy hozzájáruljanak a „fenntartható repülési üzemanyagok" (SAF) fejlesztéséhez, és szerintük az is megtévesztő, hogy azt sugallják, a légi közlekedés lehet „fenntartható", „felelős" és „zöld".

A probléma elsősorban az, hogy a cégek igazából bármire rámondhatják, hogy „zöld" vagy „fenntartható", nem létezik erre vonatkozó szabályozás. Márpedig a szavak nem csak a légitársaságoknál bukkannak fel. A kereskedelmi és fogyasztói termékeken található környezetvédelmi állítások körülbelül fele homályos, félrevezető, jelentős részük pedig megalapozatlan az Európai Bizottság által 2020-ban készült tanulmány szerint.

Az EU mindenesetre egyre szigorúbban lép fel azzal kapcsolatban, hogy a cégek milyen zöld üzeneteket fogalmazhatnak meg. Az Európai Parlament májusban fogadta el első olvasatban a fogyasztóvédelemről és tisztességtelen piaci gyakorlatokról szóló irányelvek módosításáról szóló javaslatot, amely a korábbi gyakorlatokhoz képest

határozottabban lép fel a tagállamok fogyasztóvédelmi és piacvédelmi hatóságai számára a megalapozatlan zöld állításokkal és gyártói kommunikációval szemben.

„Az EU a megalapozatlan, homályos zöld állításokat kívánja megszüntetni az új irányelvvel, amelynek célja többek között a fogyasztók szerepvállalásának növelése a környezettudatos vásárlás megkönnyítésével" – mondta el a hvg.hu-nak Jenei Attila, a Denkstatt Hungary Kft. környezetvédelmi és fenntarthatósági tanácsadó cég ügyvezetője. A szakember kiemelte: a fogyasztótól nem szabad elvárni azt, hogy a gyártók, szolgáltatók által igen szabadon megfogalmazott legkülönfélébb állítások, minősítéseket vagy környezetbarát megjelölés hátterét ellenőrizniük kelljen.

A készülő szabályozás megtiltaná a környezetbarát jellegre utaló olyan általános állításokat, mint például „környezetbarát”, „zöld”, vagy „klímasemleges”.

A környezetvédelmi és fenntarthatósági előnyöket csak pontosan alátámasztott, tudományosan igazolható módon, megfelelő tanúsítás mellett lehet majd kommunikálni.

A javaslat szerint többek között tilos lesz a karbonsemlegességre vonatkozó állítások megfogalmazása, ha azok megvalósítása kizárólag kompenzáción, például „semlegesítésen”, vagy „offset” programokon alapul, és nincs az állítás mögött egy nemzetközi rendszerben elfogadott üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentési terv, és nem valósul meg a terv megvalósítását célzó nyomon követés sem – emelte ki Jenei Attila.

Ezzel szemben a fenntarthatósági megjelölések, címkék szerepe a fogyasztók tájékoztatásában megnő:

a jövőben csak azok a címkék maradhatnak érvényben, amelyeket hivatalos tanúsítási rendszerek szerint, vagy tanúsító védjegyként bejegyzett, illetve hatóságok által létrehozott fenntarthatósági megjelölési rendszerben kerültek minősítésre

– tette hozzá Jenei Attila. A környezetvédelmi címkézési rendszerrel kapcsolatban olyan követelményeket is megfogalmaz a tervezet, mint az átlátható tulajdonosi szerkezet jelölése, az ellenőrzési feltételek megfogalmazása, vagy ingyenesen hozzáférhető információk, a panasz- és vitarendezési lehetőségek jelölése, valamint a szankcionálás. Az irányelv feltehetően kevésbé jelent változást majd a tanúsító védjegyként bejegyzett ún. I, típusú címkéknek, mint az európai Eco-Label, a magyar Nemzeti Ökocímke. Ugyancsak megnyugodhatnak a megfelelő életciklus számításon alapuló és tanúsított környezeti terméknyilatkozatok tulajdonosai.

A szakember szerint azonban „azok a címkék, megjelölések, illetve szlogenek várhatóan el fognak tűnni a piacról, amelyek a gyártó saját állításán alapulnak és sem tanúsítás, sem megfelelő alátámasztás nem áll a hátterében”. Ennek az lesz a következménye, hogy a fenntarthatóságra utaló állítások megfogalmazásába bekapcsolódnak majd a terméktervezést (ecodesign), életcikluselemzést és hasonló műszaki feladatokat végző szakemberek is. Míg, a terméken szereplő, fenntartható jellegre utaló megjelenés vagy állítások megfogalmazása ezidáig többnyire a marketingcsapat feladatkörébe tartozott, ahol nem feltétlenül áll rendelkezésre az üzenet és a tudományos alátámasztás kialakításához szükséges természettudományos háttér – tette hozzá Jenei Attila, aki kiemelte, hogy

azok a cégek, amelyek fel szeretnének készülni a változásokra, ezt a GVH 2020. decemberében közzétett zöld marketing tájékoztatása alapján tehetik.

Emellett a határozottabb szabályozás előkészítéséről szól a GVH 2023 nyarára tervezett részletes piaci elemzése is, mellyel a szervezet segíteni kívánja a hazai jogalkotókat a megfelelő tényezők és szempontok meghatározásával egy egységes állítás- és jelölésrendszer bevezetéséhez.