Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Július 14-én megjelent a Magyar Közlönyben a fémkereskedelmi tevékenységről szóló kormányrendelet módosítása, amely két fő ponton hozott változást az eddigiekhez képest.
Az egyik az, hogy ha egy fémkereskedőnek megszűnik, lejár vagy visszavonják a koncesszori fémkereskedői engedélyét, köteles a „készleten lévő, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó, hulladéknak minősülő fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok” átadására a MOHU által kijelölt másik koncesszori fémkereskedő részére, vagy más, koncesszori fémkereskedelmi engedéllyel rendelkező telephelyen történő tárolására.
A rendelet eddig úgy fogalmazott, az engedély lejártával a kereskedőnek értékesíteni kellett a tárolt fémhulladékot, vagy engedéllyel rendelkező telephelyen eltárolni. A rendelet tehát foganatosítja a hulladéktörvényben foglaltakat, miszerint a koncesszió indulásától, július 1-től a telepeken leadott, értékkel bíró fémhulladék tulajdonjoga a leadás pillanatától az államot, és így a MOL-t illeti meg.
A Mol-koncesszió indulásával a hulladékgazdálkodás sok szereplője megy a süllyesztőbe
Környezetvédelmi célokra hivatkozva valójában egy újabb ágazat piaci újraosztása zajlik a hulladékgazdálkodásban. Az új rendszer egyelőre szinte átláthatatlan, a Mol leányvállalata, a Mohu elfogadhatatlan ajánlatokat tesz a szektor cégeinek, a családi vállalkozások nem fogják sokáig bírni, ha nekik kell hitelezniük a Mol-leányt.
A másik nagy változás, hogy a fémkereskedőknek eddig egységes, telephelyenkénti 5 millió forint tevékenységi biztosítékot kellett fizetnie. A rendelet ezt úgy módosította, hogy a koncesszori fémkereskedőknek ennek az összegnek csak a felét, 2,5 millió forintot kell telephelyenként kifizetnie.
Azok a kereskedők tehát, akik a hulladéktörvény alapján kiszorulnak a fémhulladék-kereskedelmi piacról, még egy másik csapást is kénytelenek elszenvedni, hiszen hátrányba kerülnek az engedélyes társaikhoz képest – amelyek ráadásul a keletkezett fémhulladék legnagyobb részét is kezelhetik.
A koncessziós engedéllyel nem rendelkező kereskedőknek a NAV által kiadott lista szerint az építési-bontási hulladékon kívül csak a gyártásközi selejtet és a kiterjesztett gyártói felelősség hatálya alá nem tartozó fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat tartalmazó hulladékokat kezelhetik, ami a szakmai szervezetek szerint csődhullámmal fenyegeti a kisebb, a MOHU-val megállapodni nem tudó vállalatokat.
Az érdekvédelmi szervezetek vitatják azt is, hogy az értékkel bíró fémhulladék egyáltalán a koncesszió részét képezheti-e, erre ugyanis az állam és a MOL között kötött koncessziós szerződés sem tér ki megnyugtatóan. A bizonytalanságok miatt a fémhulladék-kereskedők július 14-án, pénteken tüntetést szerveztek a MOL székháza elé, majd átvonultak az Energiaügyi Minisztériumhoz, ahol átadták 13 pontból álló petíciójukat.
