“Rengeteg nyersolajat vettünk Oroszországtól az utóbbi időben. Azután finomítottuk, és eladtuk” – nyilatkozta India kereskedelmi minisztere a Nikkei japán portálnak. Azt is elmondta, hogy Oroszország feljött a negyedik helyre az importpartnerek között az ukrajnai háború kitörése óta.

“Nem arról van szó, hogy mi azt mondjuk a hazai olajvállalatoknak, vásároljatok orosz olajat. Mi azt mondjuk nekik, hogy kössétek a legelőnyösebb üzletet! Vásároljatok ott, ahol a piacon a legolcsóbb az olaj” – hangoztatta meglehetősen képmutatóan India külügyminisztere, aki nem véletlenül volt ilyen óvatos, hiszen Narendra Modi miniszterelnök nemrég stratégiai együttműködési egyezményt kötött Washingtonban, ahol az Oroszország elleni szankciók betartását sürgették. Csakhogy India a BRICS alapító tagja, és esze ágában sincsen szankciókat alkalmazni Oroszországgal szemben. Épp ellenkezőleg: profitálni kíván az oroszok kényszerhelyzetéből.

A nemrég Indiába látogató Olaf Scholz német kancellárnak el is mondták: a világpiac is profitál ebből, hiszen ezekben az inflációs időkben jó áron juthat benzinhez vagy dízelhez.

India olajfogyasztásának 80%-át importálja, ezért az olcsó orosz olaj számára önmagában áldás. Annál is inkább, mert ily módon csökkentheti függőségét a Közel-Kelettől, ahol több állam vezetői is kifogásolják, hogy Narendra Modi diszkriminálja a világ legnagyobb muzulmán kisebbségét – mintegy 200 millió embert.

Oroszország fegyvereket is exportál Indiába. Már a Szovjetunió is fontos fegyverszállítója volt Indiának, és Oroszország tovább folytatta ezt. A Journal of Indo-Pacific Affairs megírta, hogy az ukrajnai háború kitörése előtt igen intenzív volt az együttműködés katonai téren is a két nagyhatalom között. Ez azt is jelentette, hogy indiai katonákat képeztek ki Oroszországban az orosz fegyverek használatára. A Carnegie Endowment for International Peace nevű amerikai kutatóintézet szerint a szoros együttműködés Oroszország és India között folytatódik az ukrajnai háború idején is, és a jövőben is mindkét fél azon lesz, hogy ne legyen fennakadás annak ellenére , hogy India időközben lepaktált az Egyesült Államokkal is. Idézik a moszkvai indiai nagykövetséget, amely az ukrajnai háború idején közleményben tudatta, hogy “továbbra is kulcsfontosságú a gazdasági és kereskedelmi együttműködés India és Oroszország között”.

Furcsa módon az ukrajnai háború lendítette fel a két állam kereskedelmét, amely stagnált 2022 előtt. India sokkal többet kereskedett Kínával és az Egyesült Államokkal, mint Oroszországgal. Az oroszok ma is le vannak maradva e két nagyhatalom mögött Indiában, de szankciók elkerülése felértékelte a kapcsolatot mind Moszkva, mind pedig Újdelhi számára. Az erőviszonyok azonban megváltoztak: ma már az 1,4 milliárd lakosú India az erősebb partner. Narendra Modi miniszterelnök ebben a minőségében emlékeztette Putyin elnököt, hogy “manapság már nem szokás háborúzni”.

Személyesen a BRICS-csúcson nem találkozhat Narendra Modi Putyin elnökkel, mert az orosz államfő ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben háborús bűnök miatt, és ezért nem mert elmenni Johannesburgba, a most folyó BRICS csúcstalálkozóra.

Putyin videokapcsolaton közvetített felszólalásában mindenesetre arról beszélt: az Ukrajna elleni katonai fellépés Oroszország válasza Kijev és Washington ellenséges magatartására. "Meg kívánom jegyezni, hogy egyes országoknak a hegemónia megőrzésére irányuló vágya vezetett az ukrajnai válsághoz" – tette hozzá az orosz elnök.

Videoüzenetében Putyin ismételten felsorolta az indokait, amiért nem hosszabbította meg az ukrán gabonaexportról az ENSZ és Törökország közvetítésével megkötött egyezményt, és élesen bírálta a Nyugatot és Kijevet.