Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
„Az e-cigaretta egyik káros hatása az, hogy megosztja a dohányzás ellen küzdő közösséget” – nyilatkozta a brüsszeli Politicónak az oxfordi egyetem egyik professzora. Jamie Hartman- Boyce kutatócsapata produkálta eddig a leginkább meggyőző tudományos eredményeket arról, hogy az e-cigaretta segít a leszokásban.
Amikor az e-cigaretták a piacra kerültek, a tudományos közösség két táborra szakadt, és a nagy dohánycégek siettek ezt kihasználni. Először is úgy, hogy felvásárolták a független cégeket, illetve maguk is elkezdtek ilyen cigarettát előállítani. A dohányóriások közben sasszemmel figyelik a tudósokat, hiszen egy-egy megalapozott tudományos állásfoglalás számukra sokmilliós, vagy épp milliárdos nyereséget vagy veszteséget hozhat.
Charlotta Holm Pisinger például kezdetben azon az állásponton volt, hogy az e-cigaretta jó a leszokásra, később azonban változtatott a véleményén, és szkeptikussá vált. Ekkor megindult ellene a hadjárat: „igen agresszív üzeneteket kaptam” – panaszkodik a dán tudós. „Záporoztak a személyes sértések, kétségbe vonták a szakmai kompetenciámat. Megpróbáltak nevetségessé tenni. Azt állították, hogy annyira gyűlölöm a dohányóriásokat, hogy elvakít ez a szenvedély, és emiatt nem veszem figyelembe a tudományos tényeket” – mondja a dán professzor.
Ez nem újdonság: a skót kormány egészségügyi tanácsadója, aki a dohányzás elleni kampányt vezette 2011-ben, rendszeresen kapott életveszélyes fenyegetéseket: „Tűnj el Skóciából, mielőtt felégetnénk az egyetemet, ahol tanítasz, téged és vén kollégáidat pedig felhúzunk a lámpavasra!” Ezeket az emberbaráti üzeneteket egy dohányzás mellett kiálló blogon lehetett olvasni, amelyet – mint kiderült – a nagy dohánycégek finanszíroztak.
Ezek a cégek elszántan lobbiznak Brüsszelben is. A WHO szigorúan szabályozza a nagy dohány cégek érdekérvényesítését, ennek ellenére minden fontos döntéshozó központban a legaktívabb lobbisták közé tartoznak.
A négy óriás, a Philip Morris International, a British American Tobacco, az Imperial Tobacco és a Japan Tobacco összesen 9,3 millió dollárt költöttek lobbizásra egy év alatt Brüsszelben – számolta ki a Politico, amely hozzáteszi, hogy ez ugyanaz a súlycsoport, mint az Amazon vagy a Volkswagen.
„A tudósok vitája az álomforgatókönyv a nagy dohánygyárak számára, mert így a média sokat foglalkozik az e-cigarettával” – vázolja fel a helyzetet a dán tudós. Pisinger arra a mellékhatásra is felhívja a figyelmet, hogy „miközben a tudományos közösség késhegyig menő vitákat folytat, ezzel elpocsékol rengeteg energiát, amelyet a dohányzás elleni harcra kellene fordítania”.
A Politico természetesen megkérdezte a British American Tobacco tudományos igazgatóját is, aki azt közölte, hogy cége a szabad tudományos vita híve. James Murphy arról panaszkodott, hogy nem hívják meg tudományos vitákra, pedig „a politikát kint kellene hagyni az ajtón kívül”.
Amikor persze dollármilliókról van szó, akkor ez nem épp könnyű vállalkozás. A tudósok többsége mégiscsak bízik valamiféle konszenzusban: „Sokkal több minden egyesít minket, mint amennyi elválaszt egymástól. Mi mind azon vagyunk, hogy szűnjön meg a dohányzás az emberi egészség védelmében. Ennek érdekében mi tudósok a lehető legjobb információkkal akarunk szolgálni, hogy aztán mindenki maga dönthessen: leszokik-e, vagy sem a dohányzásról” – nyilatkozta a Politicónak Jamie Hartman-Boyce, az Oxfordi Egyetem professzora.
