Mélybe küldte a legnépszerűbb gyémántfajták árait, hogy a házasságra készülő amerikaiak egyre nagyobb arányban választanak másfajta drágakövet a jegygyűrűkre – írja a Bloomberg. A hírügynökség emlékeztet, hogy a gyémántpiacot visszavetette a koronavírus-járvány, és az is, hogy a járványhelyzet elmúltával az emberek többsége inkább élményekre, utazásra költött, mint ilyen luxustermékekre, de van egy szegmense a piacnak, amit az áltagosnál is nagyobb mértékben sújtott áresés, ez pedig az olcsóbb, 1-2 karátos köveké.

Az ilyen kisebb és kedvezőbb árú köveket leginkább a házasságra készülő, de árérzékeny amerikaiak vásárolják jegygyűrűhöz, akik újabban egyre nagyobb arányban fordulnak a jó áron megvásárolható szintetikus gyémántok felé. Ez megrázta a természetes kövek piacát.

A két legfőbb kérdés a hírügynökség szerint, hogy mennyire lesz tartós ez a folyamat, és hogy vajon a szintetikus gyémántok előállítói szemet vetnek-e a nagyobb méretű és drágább gyémántok piaci szegmensére is – aminek fő piaca az ázsiai térség.

Az iparágat globálisan uraló De Beers természetes folyamatnak látja a mostani a visszaesést, ami, de úgy vélik, nincs szó strukturális változásról. A cég ugyanakkor agresszív árcsökkentéssel reagált arra, hogy egyre nagyobb falatot haraptak ki a jegygyűrűk piacáról a többnyire nagynyomású és magas hőmérsékletű kamrákban előállítható, de fizikai tulajdonságaikat tekintve a természetes gyémántokkal megegyező szintetikus kövek:

egy év alatt 40 százalékkal csökkentették a 2-4 karátos „válogatott alapanyag” nyerskövek árait,

bennfentes források szerint pedig volt, hogy egy lépésben 15 százalékot engedtek.

A világ természetes gyémántpiacán gyakorlatilag monopolhelyzetben lévő cég – amely évente 10 alkalommal hirdet gyémántvásárt, amelyek során az általuk megszabott árat és a felkínált mennyiséget többnyire kénytelenek elfogadni a vevőik –, a legutolsó mentsvárként szokott az agresszív árcsökkentéshez nyúlni, de a jelenlegit a kereskedők is példátlannak tartják, akik jelezték

ilyen mértékű árcsökkenésre legfeljebb spekulatív buborékok kidurranásakor van példa.

És hogy ez konkrétan mennyi pénzt jelent? Tavaly júniusban 1400 dollárért (közel 500 ezer forint) adták a „válogatott alapanyag” gyémántok karátját, miközben idén júliusra már 850 dollárral (körülbelül 300 ezer forint) is megelégedtek.

Laborban „növesztett" gyémánttal lép piacra egy magyar cég

A mesterséges gyémánt a természeteshez képest körülbelül feleannyiba kerül. Világszerte több száz vállalkozás készít már mesterséges gyémánttal ékszereket.

A szintetikus gyémánt piaci térnyerését jól jelzi az indiai – ahol a globális piacra kerülő kövek 90 százalékát csiszolják – gyémántexport összetétele: a mesterséges kövek aránya öt éve még alig egy százalékos volt, idén azonban már 9 százalékra nőtt. Mindez a De Beers eredményén is meglátszott, amelynek profitja az idei első félévben több mint 60 százalékkal csökken.

Eközben a szintetikus kövek ára is csökken: míg korábban 20 százalékkal adták olcsóbban a természetes gyémántoknál, mostanra már 80 százalékos az árelőny, részben amiatt is, hogy csökkennek az előállítási költségeik.

Mindenesetre a De Beers, ami maga is kínál szintetikus gyémántokat már öt éve, arra számít, hogy tovább esik a mesterséges kövek ára. Abban bíznak hogy a növekvő árkülönbség révén jobban elválik egymástól a két kategória, és a mesterséges kövek túl olcsók lesznek ahhoz, hogy jegygyűrűkhöz vásárolják őket. Mint a cég illetékese jelezte: alapvetően más-más termékről van szó,

a természetes gyémántok ritkaságuk és véges voltuk miatt más ligában játszanak.