“Mi a kokainból élünk, számunkra ez az egyetlen megélhetési forrás“ - mondja Noralba Galvis a londoni Guardian tudósítójának. A 40 éves nő egy egész falu főnöke a dzsungelben Kolumbia Peruval és Ecuadorral határos régiójában. Legkevesebb félmillió ember próbál itt megélni a kokainból, mert más lehetőségük nincsen. Csak épp mostanában nemigen jönnek a kereskedők, hogy vásároljanak.

A kokain alapanyagából egy gramm még nem is oly rég 0,75 dollár centet ért, ma már csak a felét. Minden másnak viszont nőtt az ára: növényvédő szerek, műtrágya , dizel, élelmiszerek.

“Sohasem volt könnyű nálunk az élet. A kokainnal azért foglalkozunk, mert valamiből élni kell. Most azonban azt kell látnunk, hogy már ebből sem tudunk. A kokainkereskedők már nem járnak mifelénk, és kérdés, hogy visszajönnek-e valamikor” - panaszkodik a háromgyerekes családanya.

Tavaly még nagyon jól ment a biznisz: az ENSZ jelentése szerint ebben a régióban 77%-kal nagyobb volt a termés, mint az előző évben. Kolumbia kokaintermelése 24%-kal haladta meg az előző évet. Egyes szakértők szerint ez is okozhatja az árak összeomlását, mert túlkínálat alakult ki a piacon.

A falusiak, a termelési lánc elején, alig kapnak valamit a kokainért

A városi piacon egy kilogramm kokaincserje ára 15 ezer peso, vagyis 3,75 dollár Kolumbiában. Csakhogy a faluból el kell juttatni az árut a városi piacra öszvérháton, majd pedig hajón. Így végül a termelőknek nem marad csak 6 ezer pesojuk egy kiló cserjéből. Ez 1,44 dollárt jelent.

Puerto Asis, a helyi kokainkereskedelem központja szépen profitált ebből, amíg jól ment az üzlet, még egyeteme is van. Csakhogy mostanában mind kevesebb a diák, mert a helyi családok nem tudják fizetni a tandíjat.

Furcsa módon a kolumbiai kormányzat és az USA kábítószerellenes hatóságának az eredményes küzdelme a kokainbárók ellen hátrányára vált Kolumbiának. A korábban erős hálózatok meggyengültek, és kis klánok próbálkoznak most az USA piacán, ahol viszont lenyomják őket az erős mexikói kartellek.

“A kokainpiac az Egyesült Államokban viszonylag stabil, Európában és Ázsiában nő a kereslet. Kolumbiában tehát helyi oka van annak, hogy nem megy a biznisz” - állítja az ország kábítószerellenes hivatalának igazgatója. Gloria Miranda Espitia szerint fegyveres bandák küzdenek egymással Kolumbiában azért, hogy ki juthat be az USA piacára. A bandák egyik része sikeres, a másik nem.

Mit csinál a kolumbiai kormányzat? Igyekszik rávenni a parasztokat, hogy térjenek át a kokaincserje termesztéséről valami másra, például a cukornádra, a maniókára vagy zöldbanánra.

“Lehet, hogy a kokainbiznisz válsága az ébresztő számunkra, hogy vissza kell térnünk a kokaincserjéről arra, amit korábban csináltak. Zöldbanánt termesztettünk, és eladtuk a piacon. Aztán jött a kokaincserje, amelyikben sokkal több pénz volt. És jöttek vele együtt a fegyveres harcok is. Most ha abbahagyjuk a kokaincserjét, akkor búcsút mondhatunk a fegyveres harcoknak is” - vázolta fel a kolumbiai dzsungel falu perspektíváit a 40 éves főnökasszony a londoni Guardian tudósítójának.