Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Junusz a mikrohitelezés úttörője volt, amellyel elszegényedett bangladesi embereket segített – ezt a modellt a világ számos más országában is alkalmazzák. Jogi problémái nemzetközi figyelmet keltettek, és sok megfigyelő úgy véli, hogy politikai indíttatásúak.
A csütörtöki dakkai meghallgatásról azt mondta, hogy nem fél, és nem követett el semmilyen bűncselekményt. Ügyvédje, Abdullah Al Mamun szerint az ügyfele ellen felhozott vádak hamisak és alaptalanok.
A bizottság a Grameen Telecom elnökét, Junuszt a vállalat dolgozói nyereségrészesedési alapjából származó 2,28 millió dollár miatt idézte be. Az ügyben Junusz tucatnyi másik munkatársa is hasonló vádakkal néz szembe.
A Grameen Telecomnak 34,2 százalékos részesedése van Banglades legnagyobb mobiltelefon-társaságában, a Grameenphone-ban, amely a norvég Telenor távközlési óriáscég leányvállalata. A nyomozók szerint Junusz és mások a munkavállalók alapjából származó pénzeszközöket sikkasztottak el.
Idén augusztusban több mint 170 globális vezető és Nobel-díjas Nobel-díjas nyílt levélben sürgette Haszina Vazed bangladesi miniszterelnököt, hogy függessze fel a Junusz elleni jogi eljárást.
Junusz 1983-ban alapította a Grameen Bankot, amely kis összegű kölcsönöket nyújt olyan vállalkozóknak, akik normális esetben nem kapnának banki kölcsönt. A bank sikere, amellyel az embereket kiemelte a szegénységből, számos más országban is hasonló mikrofinanszírozási törekvésekhez vezetett.
Haszina kormánya 2008-as hatalomra kerülése után egy sor vizsgálatot indított Junusz ellen. A vezetés felbőszült azon, hogy 2007-ben, amikor az országot a hadsereg által támogatott kormány irányította, bejelentette, politikai pártot alapít, bár abban az időben börtönben ült, tervét azonban nem váltotta valóra.
Junusz korábban bírálta az ország politikusait, mondván, hogy csak a pénz érdekli őket. Haszina vérszívónak nevezte őt, és azzal vádolta, hogy a Grameen Bank vezetőjeként erőszakkal és más eszközökkel próbálta behajtani a szegény vidéki nők hiteleit.
Haszina kormánya 2011-ben kezdte el Junusz banki tevékenységének vizsgálatát, és ügyvezetői igazgatói állásából elmozdították, mert a hatóságok szerint megsértette a nyugdíjelőírásokat. 2013-ban bíróság elé állították azzal a váddal, hogy a kormány engedélye nélkül kapott pénzt, beleértve a Nobel-díját és az egyik könyvéből származó jogdíjakat is.
