Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
A főváros gazdasági életében kimagasló teljesítményt nyújtó szereplőket tüntetett ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) az éves ünnepi küldöttgyűlésén. A kamara két, Főváros gazdaságáért elnevezésű fődíját Sára Botond, Budapest Főváros Kormányhivatalának főispánja, és Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója kapta.
Sára Botond, aki mielőtt főispán lett, a VIII. kerületben töltött el egy évet polgármesterként, azóta ott egy önkormányzati és egy parlamenti választást vesztett el. Mostanában leginkább akkor kerül be a hírekbe, amikor a kormányhivatala milliókra bírságolja a homoszexuális tartalmat megjelenítő könyveket nem lefóliázó könyvesboltot, vagy amikor pert veszít, mert azt hazudta, hogy a józsefvárosi óvodákban LMBTQ-propaganda zajlik. A hivatalos indoklás szerint azért kapta a díjat, mert „sokat tesz a gazdasági szereplők közötti párbeszéd fenntartásáért, támogatja a munkahelyek megőrzését, a pályaorientációt és a szakmatanulást, amelyek mind a vállalkozói környezet jobbítását célozzák”.
A BKIK nemrég azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy beszállt a kormányzati propaganda felmondásába, és felszólította a fővárost, függessze fel a Mobilitás 2030 program módosításainak véglegesítését, és szüntesse meg a szerintük indokolatlan helyeken felfestett kerékpársávokat, amik miatt akkora a baj a budapesti közlekedéssel, hogy az már gátolja a gazdasági növekedést.
Hernádi Zsolt pedig azért kapta meg a kamara díját, mert a Mol „áldozatokat hozott a fővárosi mobilitás fenntartásához az infláció elleni küzdelemben”. Hogy ez pontosan mit jelent, azt nem részletezték, de a Mol Bubi valóban fontos része a budapesti kerékpáros hálózatnak, a Mol Limo pedig a közösségi autózásban erős szereplő. Maga a Mol amúgy az akkori benzinárstop és az extraprofitadók ellenére is növelni tudta a legutóbbi éves nyereségét.
