„Mindenkit kendert akar termeszteni, mióta legalizálták a marihuánát"

„Éjjel-nappal csörgött a telefonom, a Facebookon állandóan érdeklődtek: van még vetőmag? Ez volt közvetlenül azelőtt, hogy legálissá vált volna a termesztés. A roham azóta sem csitul igazán, állandóan nagyon intenzív a kereslet” – nyilatkozta a londoni Guardian tudósítójának egy vetőmagot árusító bolt tulajdonosa az északi Minnesota államban, ahol augusztus elseje óta törvényes a marihuána fogyasztása. A boltos régebben háromhetenként rendelt új vetőmagszállítmányt, amióta bejött a marihuánabiznisz, már hetenként érkezik az új adag, mert olyan nagy a kereslet.

2012-ben szakadt át a gát az Egyesült Államokban, ahol a marihuána évtizedekig kábítószernek minősült, és így a rendőrség hivatalból üldözte annak előállítását. Két állam, Colorado és Washington nehéz pénzügyi helyzetbe került, és a helyi honatyák úgy döntöttek, hogy a menekülőút a pénzügyi krízisből nem más, mint a marihuána engedélyezése. 2012 óta még alig több mint egy évtized telt el, de már majdnem két tucat állam követte az úttörőket. Legutóbb épp a főváros csatlakozott, így már az USA lakosságának több mint a fele olyan államban él, ahol legálisan lehet füstölni a marihuánát és persze termeszteni is a kendert.

Mennyit szabad termeszteni?

A legtöbb államban megszabják, hogy csakis saját használatra lehet termeszteni a kendert, vagyis korlátozzák a tövek számát. Sok államban olyan a szabályozás, hogy mindenki csakis a saját termését szívhatja el legálisan, vagyis vásárolni a marihuánát továbbra is törvénytelen.

Minnesota államban 2025-ben újraszabályozzák a marihuánapiacot, mert addigra tud az állam kiépíteni egy ellenőrző rendszert. Ott például az őslakosság rezervátumaira nem érvényes az állami szabályozás, ezért már több bolt nyílt ezeken a területeken.

Virginia államban legális a marihuána termesztése és fogyasztása, de a kereskedés nem. Ebben a szürke zónában azután mindenki úgy boldogul, ahogy tud: a vetőmagboltok például gyakran füvet is árulnak, és a rendőrök nem zaklatják őket, mert a helyi jogalkotók elmulasztották egyértelműen szabályozni a piacot. Emiatt az a furcsa helyzet is előállhat, hogy a vetőmagboltok ingyen adnak vadkendermagot, hogy így támogassák a helyi „csináld magad" mozgalmat.

Maryland államban, ahol júliusban lett legális a marihuána, 30 ezer növényt osztottak ki ingyen a potenciális termesztőknek.

A marihuána mint gyógyszer

Sokan azért kezdtek a kender terjesztésébe, mert nem akartak úgy járni, hogy a gyógyszertárban közöljék velük: nem tartanak illegális árut. Nem könnyű ugyanis megkülönböztetni a gyógyszer céljára használt marihuánát attól, amelyet élvezeti célra használnak.

James Bean vetőmag boltja Washington államban egészségügyi marihuánával kezdte, de ma már 3500 különböző kender vetőmagot kínál. Jól megy a bolt? Elvben igen, de a gyakorlat sokszor okoz gondot: mivel minden államban más a szabályozás, a posta gyakran lefoglalja a szállítmányt mondván, az ott illegális. Akkor pedig újra el kell küldeni a szállítmányt, és gondoskodni arról is, hogy most azután csakugyan el is jusson a címzetthez.

A jogi zűrzavart az okozza, hogy maga a kender továbbra is országos ellenőrzés alatt áll, mert kábítószer előállítására alkalmas. Csakhogy a vetőmagban igen kevés a THC, emiatt azután sok helyen úgy kezelik, mint a többi vetőmagot, míg másutt veszélyesnek tartják.

Egy erre szakosodott ügyvéd levelet írt az illetékes hatóságnak, és a DEA csodák csodájára egyetértett vele: ők is azt állapították meg, hogy olyan alacsony a THC-tartalom a vetőmagban, hogy erre nem vonatkozik a tilalom.