EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Elkészült a Pénzügyminisztérium a 2024-es adótörvényekkel, a javaslatról egyelőre egy sajtóközleményt küldtek ki, amelyben azt ígérték, hogy kedd este az Országgyűlés honlapján elérhető lesz a csomag teljes szövege. Cikkünk megjelenésekor még nem elérhető az indítvány.
Október közepén a kormány honlapjára már felkerült a szöveg tervezete – hamarosan kiderül, hogy ezen mennyit változtattak a „társadalmi egyeztetés” hatására. Ahhoz képest a legfontosabb változás, hogy a tervezetből még kimaradt bármilyen utalás a reklámadóra – annak a kulcsa csak idén december 31-ig 0 százalékos, vagyis ha nem nyúlnak hozzá, jövőre újra meg kellene fizetni –, viszont a közlemény szerint egy évvel, 2024 végéig meghosszabbítják a reklámadó felfüggesztését.
A közleményben azt is megígérték, hogy a kormány 2025-től „jelentősen egyszerűsíti az egyéni vállalkozók adózását is”.
A korábban megismert tervezetnek a legfontosabb részeit így foglaltuk össze:
- miután nem sikerült megegyezni az Egyesült Államokkal arról, hogy ne mondja fel a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást, az ezzel kapcsolatos módosításokat rendezik,
- néhány áfaszabály megváltozik: a kulturális eseményeknél nem ott kell áfát fizetni, ahol a jegyet vesszük, hanem ahol a rendezvényt megtartják (ez az online kereskedelemben lesz fontos),
- megszűnhet a hírközlési szolgáltatók vezetékeire kivetett közműadó,
- több adminisztratív változtatást is tartalmazott a szöveg,
- az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentéséről pedig nem volt benne szó, vagyis ha a végleges szövegben is ez lenne a helyzet, januártól jönne egy nagy emelés.
A mostani minisztériumi közleményben arról is írnak, hogy a közműadót első körben részben vezetik ki, majd 2025-től teljesen. E-pénztárgép rendszert is bevezetnek, amellyel általános lehet az e-nyugta, az Európai Unióban elsőként itt.
A globális minimumadót egy külön törvényjavaslattal fogják beleírni a magyar szabályozásba – ígéri a tárca. Azt is hozzátették, hogy ez a szabályozás csak a legnagyobb, 750 millió euró feletti bevételű multikat érinti, de ez nem magyar sajátosság lesz, a nemzetközi szabályozásban van ez a feltétel.
