Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Az elmúlt hetekben több összetűzés is volt David Pressman, az USA budapesti nagykövete és a magyar kormány között. „Miközben Oroszország az ukrán civileket támadja, Magyarország orosz üzletekért könyörög” – írta a nagykövet, mire válaszul Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig ezzel kapcsolatban azt a kérdést sietett feltenni, hogy miként jött össze az a 416 tonna urán, amelyet az Egyesült Államok az idei esztendő első felében vásárolt Oroszországból, amely majdnem két és félszer akkora mennyiség, mint tavaly, és akkora mennyiség, amekkora nem volt az elmúlt 18 évben egyetlen fél év alatt sem.
A helyzet persze nem ennyire fekete-fehér, ahogy azt az alábbi cikkünkben bővebben is kifejtünk:
Miért vesz uránt az USA az oroszoktól, és mi az, amin David Pressman és a magyar kormány összekapott?
Végignéztük, a magyar kormány mely orosz üzleti kapcsolatai szúrhatják leginkább David Pressman budapesti amerikai nagykövet szemét, melyekre a pekingi Putyin-Orbán-találkozó kapcsán utalhatott. És megvizsgáltuk, túlozhatott-e Szijjártó Péter külügyminiszter és Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, amikor azzal vágtak vissza, hogy az Egyesült Államok idén kétszer annyi orosz nukleáris fűtőelemet vett.
Az ügyben azonban most fordulat következett be: az amerikai képviselőház ugyanis hétfőn elfogadta az orosz uránimport tilalmát.
Igaz – és már csak mi tennénk hozzá –, a cél nem az volt, hogy kifogja a szelet az Orbán-kormány vitorlájából, hanem sokkal inkább az, hogy nyomást gyakoroljanak Moszkvára az ukrajnai háború miatt.
Sőt, azért biztosra mennek Washingtonban is: a törvényjavaslat ugyanis tartalmaz egy olyan kitételt, amely szerint fel lehet függeszteni az intézkedést, ha ellátási probléma lépne fel az amerikai reaktorokban – számolt be a Reuters.
A törvény még nem lépett életbe, azt először a szenátusnak is el kell fogadnia, majd Joe Biden elnöknek aláírnia. Ráadásul, mivel a szenátusnak elég sűrű a programja, az is kérdéses, hogy idén egyáltalán szavazásra tud-e kerülni a kérdés. Elfogadására azonban nagy esély van, hiszen azt a republikánusok is támogatják.
Amennyiben viszont átmegy mindenhol a törvényjavaslat, úgy 90 napon belül életbe is lépne a szabályozás.
A lépés azért is fontos, mert az amerikai atomerőművek uránszükségleteik 12 százalékát szerezték be Oroszországból 2022-ben.
