Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Éveken át fiktív számlákkal kerülte el az áfafizetést egy külföldről szeszes italokat importáló társaság, akik ellen a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt emelt vádat.
A vád szerint az évek óta alkoholtermékek forgalmazásával foglalkozó férfi – az ügy egyik vádlottja – 2015 és 2017 között fiktív számlákkal kerülte az Európai Unióból beszerzett áru belföldi értékesítését terhelő áfa befizetését, ehhez egy kiskőrösi ital nagykereskedő céget irányító ismerősét is bevonta. Kezdetben együtt tevékenykedtek, majd ez utóbbi férfi 2018 júniusa és 2020 júliusa között önállósodva, egy új társaság keretei között, azonos módszerrel végezte a közvetlenül külföldről beszerzett alkohol belföldi továbbértékesítését.
A társaság több tettestárssal együtt több céget felhasználva és váltogatva olyan számlázási láncolatot alakítottak ki, amelyekben gazdasági tevékenységet ténylegesen nem folytató, részben román, szlovák és ukrán strómanok nevén lévő cégeket tüntettek fel közösségi beszerzőként és első belföldi értékesítőként. A székhelyszolgáltatóhoz bejelentett cégek vagyonnal nem rendelkeztek, könyvelésük nem volt, adóbevallást egy idő után nem tettek. A vádlottak közül van, aki az eltűnő cégek létrehozásában, névleges képviselőinek beszervezésében és irányításában működött közre, továbbá koordinálta a társaságok bankszámláiról a készpénzfelvételeket és befizetéseket. Más az adóraktárakkal tartotta a kapcsolatot, valamint biztosította az ügyleteket látszólag igazoló papírokat.
Az adóelkerülés lényege abban állt, hogy a fiktív számlák alapján az adófizetés a számlákon eladóként feltüntetett és időről időre eltűnő cégeket terhelte, míg a számlázási láncolat végén álló, ital nagykereskedelemmel ténylegesen foglalkozó társaságok a számlákat felhasználva az adófizetési kötelezettségüket jogosulatlanul csökkentették. Ennek köszönhetően az alkoholtermékeket kedvezőbb áron tudták értékesíteni.
A fiktív számlázási láncok eredményeként az adóelkerülés tényleges hasznát húzó cégek összesen több mint 1,7 milliárd vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek.
Az ügyészség 5 férfit és egy nőt a költségvetési csalás legsúlyosabban minősülő, bűnszövetségben, üzletszerűen, különösen nagy vagyoni hátrányt okozva elkövetett bűntettével, további 11 társukat a közreműködésük arányában a költségvetési csalás enyhébb bűntettével, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja. Bűnösségükről a Kecskeméti Törvényszék hoz döntést.
