Megvan a megállapodás az Európai Gazdasági Térséget (EGT) alkotó uniós tagállamok, valamint Norvégia, Izland és Liechtenstein között arról, hogy 2021-2028 között 3,26 milliárd euró támogatást nyújtanak az Európai Unió 15 legkevésbé fejlett államának a Norvég Alapon és az EGT Alapon keresztül – írja a Népszava.

A pénzből Magyarországnak is járna, ám mivel közel egy évtizede vita van a szétosztásának menetéről Oslo és Budapest között, könnyen elképzelhető, hogy ezt az összeget is bukja az ország. Azért is, mert az előző hétéves periódusban is járt volna 214 millió euró, avagy akkori árfolyamon 77 milliárd forint, ám azt nem tudtuk felhasználni.

Az egyelőre nem tudni, hogy a mostani összegből mennyi juthatna Magyarországnak, azt viszont igen, hogy a korábbi ciklusban 2,8 milliárdból járt volna 214 millió. Az összeget az adott ország népessége, területe és jóléte alapján határozzák meg.

Jelenleg az a fő cél, hogy miután a nemzeti törvényhozások és az Európai Parlament is jóváhagyja az egyezséget, 2024 első felében alá tudják írni a megállapodásokat.

És akkor pár szó a magyar–norvég vitáról: az egész ott kezdődött, hogy az Orbán-kormány 2014-ben az ellenőrzése alá akarta vonni a Norvég Alap civil szervezetekre jutó forrásait, ám nem sikerült olyan alapkezelőt találni, amely mindkét félnek megfelelne, így Magyarország inkább veszni hagyta a teljes összeget.

A Norvég Alapról szóló cikkeinket ide kattintva olvashatja.