Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
2023 ősze óta nem látott szintre, az euróval szemben 386 közelébe gyengült a forint árfolyama január 23-án, kedden. Az árfolyamgyengülés a reggeli 383-as szintről gyakorlatilag folyamatos volt.
És nem csak a forintárfolyam zuhant, hanem a budapesti tőzsde is, a fontosabb papírok mind lejtmenetbe kapcsoltak, a BUX-index az előző napi 64 709,34 záróértékről 63 620 alá esett.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakértői az előző napon publikálták a Portfolio.hu-n „vitaindítónak” nevezett elemző cikküket. Ebben arról értekeztek, hogy indokolt volna újragondolni a változó kamatozású hitelek referencia kamatlábait. Egész pontosan amellett érveltek, hogy a bankközi kamatlábak (a BUBOR-ok) helyett az alacsonyabb diszkontkincstárjegy-hozamokat kellene referenciaértékként használni.
A cikk szerint a váltás a vállalati hiteleknél lenne indokolt, de a Portfolio értesülései szerint a minisztériumban a váltás minden hitelre kiterjesztésén is gondolkoznak (tehát a lakossági hitelekre is kiterjesztenék). Ráadásul a már folyamatban lévő hitelszerződésekre is.
A Standard&Poor’s hitelminősítő elég gyorsan és elég határozottan reagált a minisztériumi vitaindításra a Reutersnek: A külföldi befektetői hangulat (...) épp most kezdett helyreállni a pénzügyi szektort célzó populista intézkedések sorozata után, ezt ásná alá az új javaslat. A vállalati hitelkamatlábakra vonatkozó magyar javaslat a legújabb a gazdaságot célzó, nem konvencionális eszközök sorában, az S&P elemzője szerint lényeges kockázatot jelent, és jelentősen csökkentheti a hazai bankok jövedelmezőségét.
