Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Míg Magyarországon komoly társadalmi és politikai ellenállás szerveződik az akkumulátorgyártókkal és -újrahasznosítókkal szemben, Németországban, ahol több a német, mint az ázsiai beruházás, még fenntarthatósági díjakat is osztogatnak az ilyen üzemeknek. Az Európai Uniónak és az európai autóiparnak fontos célkitűzése, hogy komoly lépések történjenek az e-járművek akkumulátorainak újrahasznosítása terén, ami a kínai nyersanyagfüggés csökkenéséhez is hozzájárulhat. A Deutsche Welle riportja.
A Hannoverhez közeli észak-német kisváros, Wendeburg tőszomszédságában vagyunk, ahol a Duesenfeld cég munkatársai dolgozták ki és alkalmazzák az eljárást. A fekete massza az elektromos akkumulátor gyártásához nélkülözhetetlen „hozzávalókat” tartalmaz (lítium, nikkel, kobalt). Új akkumulátorok készülnek a felhasználásával, csökkentve az elektromos járműipar friss nyersanyagigényét. Miután Kína elhúzott a világ mellett az e-autók és az elektromos akkumulátorok gyártásában, ez a fekete massza abban is segíthet, hogy az Európai Unió felzárkózzon a piacvezetőhöz.
Ez a jövő: bányák helyett újrahasznosítás!
Az EU a következő évtizedre több tucat hatalmas akkumulátorgyár (ún „gigagyár”) építését tervezi, miközben a gyártáshoz szükséges kulcsfontosságú nyersanyagokból szinte teljes mértékben importra szorul. Ez pedig rendkívül kiszolgáltatottá teszi az ellátási láncok szereplőjeként – pláne olyan esetekben, amikor valami hiba vagy nem várt esemény blokkolja a láncot. Az újrahasznosítás célja az is, hogy az akkumulátorok környezetbarátabbá váljanak. Az EU már most előírja, hogy minimum milyen mennyiségben kell újhasznosított fémeket tartalmazniuk az új elektromos autó-akkumulátoroknak.
Az újrahasznosításban az európai autógyártók, mint a Volkswagen és a Mercedes-Benz is komoly fantáziát látnak. A svéd Northvolt akkumulárgyártó pedig már most is az egyik legnagyobb kapacitású gyárat üzemelteti. De ahogy a térképen is látható, Németországban és Csehországban döntően német cégek képviselik a körkörös gazdaságnak ezt a szegmensét, Magyarországon a már működő bátonyterenyei és szigetszentmiklósi újrahasznosító üzem ellenben dél-koreai.
Bátonyterenyén, az akkumulátor-feldolgozóban annyi szabálytalanság történt az elmúlt években, hogy az illetékes kormányhivatal többszöri többtízmilliós pénzbírság után kénytelen volt tavaly augusztusban határozatlan időre bezárni az üzemet. Az akkumulátor-feldolgozókkal kapcsolatos problémák a szlovén Andrada-csoport magyarországi tízmilliárdos beruházására is kihatottak: a heves lakossági tiltakozás miatt Alsózsolca helyett jelenleg Sóskútra tervezik az elérhető legmodernebb technológiával dolgozó akkumulátor-újrahasznosító üzemüket, amely ott is kiváltotta a helyiek ellenállását. Pedig a projekt megvalósítása minden idők legnagyobb szlovén befektetése lenne Magyarországon.
„Állandó az émelyítő bűz” – Élet a bátonyterenyei akkumulátor-feldolgozó szomszédságában
Demonstrációk Németországban is előfordulnak. A Bátonyterenyén aktív Sungeel például lakossági tiltakozás miatt vonta vissza gyártelepítési szándékát a türingiai Rudolstadtban. De a német társadalomban nem tapasztalni a magyarországihoz fogható heves ellenreakciókat.
A Mercedes-Benz például a délnyugat-németországi Kuppenheimben épít kísérleti üzemet elektromos autók akkumulátorainak újrahasznosítására, amely a tervek szerint 2024 közepén kezdi meg működését. „Stratégiai fontosságú számunkra, hogy a jövőben minden erőforrás a rendelkezésünkre álljon, amire szükségünk lehet, gyártásunk pedig fenntartható folyamattá váljon” – nyilatkozta a DW-nek Jörg Burzer, a Mercedes-Benz csoport igazgatótanácsának tagja. A baj csak az, hogy az eljárás még mindig túl drága. Azt pedig még maga Burzer sem tudta megmondani, hogy az újrahasznosítási eljárás mikor fog megtérülni a Mercedesnek.
Maradékáram és a nyerő módszer
A Duesenfeld cég ellenben már most nyereségesnek ítéli meg az akkumulátorok újrahasznosítását. „A maradékáram kinyerése az elhasznált akkumulátorokból fedezi a gyár energiaszükségleteinek a felét” – magyarázta a gyár területén a DW munkatársának Julius Schumacher, az üzemmérnökség vezetője, miközben egy munkás az egyik kábelt csatlakoztatta a másik után, hogy megtörténjen az aktatáska méretű akkumulátorok mélykisülése. Pestiesen: a teljes lemerítésük.
A másik titok az akkumulátorok feldarabolásával kapcsolatos technológiában rejlik. Az aprítás általában a folyamat legmacerásabb része. Az elektromos autók akkumulátorai ugyanis kimondottan gyúlékonyak, ezért is olyan nehéz őket újrahasznosítani. A legtöbb recycling-üzem a két bevett módszer egyikét alkalmazza: vagy hőkezeléssel szétválasztják egymástól az anyagokat, ami meglehetősen energiaigényes. Vagy vákuumban, illetve folyékony nitrogénben aprítják össze az akkumulátorokat, ennél az eljárásnál viszont mérgező gázok szabadulhatnak fel. Vagyis mindkét módszernek megvannak a maga kockázatai.
A Duesenfeld vállalat az utóbbi eljárást alkalmazza, csak a hátrányokat kiküszöböli. Az aprítást nitrogén alatt végzik, ezzel megakadályozzák, hogy meggyulladjanak az akkumulátorok, amelyeket ezután alacsony hőmérsékleten, vákuumban szárítanak ki. Itt lényegében ugyanaz a hatás érvényesül, mint a nagyon magas hegyekben: a víz már 100 Celsius-fok alatt felforr, ha a külső nyomás alacsonyabb. Az akkumulátorok elektrolitja, amely vezetőként működött, már ezen az alacsonyabb hőmérsékleten is párolog, amit aztán felfognak. Schumacher rámutat egy üvegcsőre, amelyben átlátszó folyadék van – az újrahasznosított elektrolit.
A vezető üzemmérnök szerint a különbséget az adja, hogy a Duesenfeld rendkívül alacsony hőmérsékleten aprítja fel az akkumulátorokat, és ahogy utalt rá, feldarabolásuk előtt megtörténik a mélykisülésük. E két lépés kombinációja garantálja, hogy nem keletkeznek mérgező gázok. „Ráadásul a vállalat újrahasznosítási eljárása szén-dioxid-semleges. A CO2-kibocsátás csökkentése pedig egyben a gyártási költségek csökkentését is jelenti” – magyarázta a DW riporterének az üzemmérnök. Nem csoda, hogy teljesítményéért a Duesenfeld cég idén megkapta a Német Fenntarthatósági Díjat, amellyel a leginnovatívabb és legfenntarthatóbb vállalatokat ismerik el.
A felaprított akkumulátorokból egy nagy, mozgatható, étkezőasztal méretű szita segítségével választják szét a különböző anyagokat: rezet, alumíniumot, műanyagot és a már említett fekete masszát, amely az értékes akkumulátor-fémeket tartalmazza. A Blackmasst ezután egy kémiai eljárásnak, a hidrometallurgiának vetik alá, hogy a lítiumot, a nikkelt, a mangánt és a kobaltot is elválasszák egymástól. Schumacher egy porcukorra emlékeztető anyaggal megtöltött üvegcsére mutat. Tartalma újrahasznosított lítium, a mai elektromos járművek legfontosabb „üzemanyaga”.
Kína az élen
„Kína a világ legnagyobb elektromosjármű-gyártója és egyben piaca, értelemszerűen az akkumulátorok újrahasznosításában is vezető szerepet tölt be. Ez utóbbi területen legalább tízszer akkora piacnak számít, mint az Európai Unió” – magyarázta a DW-nek Christoph Neef, a németországi Fraunhofer Rendszer- és Innovációkutató Intézet kutatója.
Kína már 2059-től száz százalékban újrahasznosított lítiummal fogja gyártani a lítium-ionos autóakkumulátorokat a Münteri Egyetem egy friss tanulmánya szerint. Európa és az USA legfeljebb 2070-re érhetik el ugyanezt a célt. Ami a nikkelt illeti, Kína valószínűleg legkorábban már 2046-ban képes lesz újrahasznosítással kielégíteni a keresletet, Európa 2058-ra, az USA pedig 2064-re valósíthatja meg ugyanezt.
A Fraunhofer Intézet számításai szerint Európában az újrahasznosítandó akkumulátorok mennyisége 2040-re eléri a 2100 kilotonnát. Jelenleg a kontinensen évente mintegy 50 kilotonnányi használt akkumulátort hasznosítanak újra, ami még akkor is kevés, ha belevesszük, hogy számos autóakkumulátor eléri élettartamának végét, mielőtt a feldolgozására sor kerülne.
„Az EU viszonylag korán belevágott az újrahasznosítási folyamat ellenőrzésébe és kiterjesztésébe” – mondta Neef. „Ezért mindenképpen van esély felzárkózni az újrafeldolgozási versenyben.” Az még nem teljesen kiforrott, hogy melyik újrahasznosítási módszer győzedelmeskedik majd az EU-ban. Mindenesetre a Fraunhofer Intézet tanulmánya a duesenfeldi üzemben alkalmazott folyamatot, a hidrometallurgiával kombinált mechanikai eljárást tartja az eddigi legígéretesebbnek.
Szerző: Nadine Mena Michollek. A fordítást Valaczkay Gabriella készítette. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette
További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatók.
A Deutsche Welle (DW) és a HVG együttműködése keretében heti rendszerességgel jelennek meg DW-s helyszíni riportok, beszámolók vagy elemzések a hvg.hu-n. A DW egy német közszolgálati hírcsatorna, amely a világ 32 nyelvén tudósít. Újságírói jelen vannak Európa és a világ minden táján. A hvg.hu minden héten a teljes tudósítói hálózat legérdekesebb cikkeiből válogat. |
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Magyarországon már szinte hagyománya van az asztronauták köszöntésének, de az utolsó óta is eltelt 45 év. Nem tudni, Kapu Tibort mivel fogják fogadni, mindenesetre az MNB már rárepült az űrrepülésére.
Politikusokat, és résztvevőket kérdeztük Tusványoson arról, hogy el tudják-e képzelni, hogy a Fidesz 2026-ban ellenzékbe kerül.