Jó, kevésbé jó és aggasztó tényekkel, adatokkal szemléltette a Concorde, mi várható 2024-ben a globális és a magyar gazdaságban. Derűre ad okot, hogy az infláció mind az Egyesült Államokban, mind az eurózónában lassul, és recesszióról nem beszélhetünk. Kevésbé jó hír, hogy a maginfláció továbbra is magas, és nem csak az Egyesült Államokban, ahogy az se ad okot örömre, hogy a bérnövekedés üteme mindkét piacon továbbra is gyors.

A gazdasági folyamatok jelenlegi alakulását leginkább a „soft landing” kifejezés írja le, azaz a korábbi kimagasló inflációból, úgy néz ki, a globális gazdaság puha landolással, vagyis a visszaesést elkerülve lábal ki, de ez az állapot elég törékeny – vallják a Concorde elemzői. Szerintük a jegybankoknak kiemelt szerepük van, beavatkozásuk üteme könnyen recesszióhoz vagy az infláció újbóli emelkedéséhez vezethet.

A globális gazdaságot befolyásoló, negatív hatások közé kell mindenképp sorolni az orosz–ukrán háborút, az izraeli–gázai konfliktust és a tajvani helyzetet is. Utóbbival kapcsolatban a befektetők óvatossága már látszik: a helyzet esetleges komolyabbá fordulása miatt már létező tendencia a kínai részvények eladása.

2024-et jelentősen meghatározza még az amerikai elnökválasztás. Az elemzők elmondták: Joe Biden jelenlegi elnök és kihívója, Donald Trump hasonló elveket vallanak: egyikük sem híve a költségvetési szigornak, így a deficit feltételezhetően továbbra sem csökken, ahogy a Kína–USA-viszonyban sem várható enyhülés.

2023-ban a globális részvénypiacot a technológiai részvények sikere uralta, közülük is kiemelkedik a mesterséges intelligenciához szükséges technológiával foglalkozó Nvidia felemelkedése. Az elemzők egyre több kifulladásra utaló jelet látnak ebben a szektorban, de nehéz megjósolni, mit hoz ebben a tekintetben 2024. Az biztos, hogy „a káprázatos hetes” (a legsikeresebb tavalyi technológiai cégek) nélkül a globális részvénypiac tavalyi éve messze nem nézne ki olyan jól, de ez a biznisz az év végére inkább az Nvidia one-man-show-jává alakult.

A Concorde elemzői úgy látják, a kelet-európai régió továbbra is a legolcsóbb fejlődő piac, pluszelőny, hogy NATO- és EU-tagországokról beszélünk, ahol általában egészséges egyensúlyi állapot áll fenn.

A magyar gazdaságra áttérve elhangzott, hogy a hazai háztartások esetében továbbra is a fogyasztás körül forog minden. Az infláció és a fogyasztói bizalom egymáshoz való viszonyát vizsgálva látszik: az előbbi olyan mértékben ásta alá a fogyasztói bizalmat, amit még a Covid idejében sem láthattunk. Ez a fogyasztói bizalom iszonyú lassan épül fel, ami egyértelműen tetten érhető a kiskereskedelmi fogyasztási adatokban is. A régióban hasonló folyamatokon esett át a lengyel és a cseh gazdaság is, de a magyarnál volt a legnagyobb zuhanás a fogyasztói bizalomban.

A szakértők úgy gondolják, az idei infláció mélypontja már megvolt, és év végére 5-6 százalék körül várják a mutatót. Értékelték a forint teljesítményét is, amivel kapcsolatban elhangzott: bár lélektanilag nehéz 400 forintos eurót látni, ez a határ most sokkal kevésbé aggasztó, mint 2022-ben volt, amikor nem lehetett látni, a forint gyengülését meg lehet-e egyáltalán állítani. Idénre lassú ütemű forintgyengülést várnak, és kiemelték, hogy az MNB munkája is izgalmasabb lesz. Március végére például legalább 50 bázispontnyi kamatcsökkentést várnak a jegybanktól, de a 25 bázispontnyi csökkentést sem zárják ki. Év végére a Concorde 7,5 százalékos irányadó kamatot vár a jegybanktól, és akár az év közepén le is zárulhat a kamatcsökkentési ciklus.

A hazai részvénypiac tavalyi, kiemelkedően jól záró (a BUX-index 38 százalékot emelkedett) éve után idén sokkal óvatosabbak a várakozások. A kínai piacon tapasztalható nettó tőkekiáramlás a feltörekvő piaci indexet jelentősen befolyásolja, plusz a külföldi befektetések aránya 60-ról 50 százalékra esett vissza. A magyar papírok közül a Richtertől várják a legnagyobb emelkedést, a Cariprazine nevű termékük sikere miatt.