Az ingatlanmágnás és laptulajdonos Jared Kushner Donald Trump idősebb lányának, Ivankának a férje, aki már a 2016-os kampányban is a republikánus elnökjelölt egyik legfontosabb tanácsadója volt. Trump megválasztását követően pedig elnöki főtanácsadó lett, mindössze 36 évesen, korábbi kormányzati tapasztalat nélkül. Elsősorban a közel-keleti és izraeli ügyekben volt az elnök segítségére, Szijjártó Péter magyar külügyminiszter 2022. szeptemberében a közel-keleti béke és a magyar-amerikai kapcsolatok előmozdítása érdekében végzett munkájáért ki is tüntette őt.

Donald Trump és Jared Kushner a Fehér Házban

|AnnaMoneymaker/PoolviaCNP/MediaPunch/picturealliance

Kushner 2017-ben elsősorban azzal került be a nemzetközi hírekbe, hogy az amerikai kongresszus illetékes bizottságai, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a Robert Mueller különleges ügyész vezette vizsgálóbizottság is beidézte őt, hogy válaszoljon az amerikai elnökválasztási kampány orosz befolyásolási szálaival kapcsolatban feltett kérdésekre. Bár 2016-ban a kampányban és Trump megválasztását követően összesen négy alkalommal találkozott orosz tisztségviselőkkel és kormányzati megbízottakkal, azt tagadta, hogy titokban kommunikációs csatornát szervezett volna Szergej Kiszljak orosz nagykövettel, mint ahogy az korábban a Washington Postban kiszivárgott.

Trump veje, miután elhagyta a Fehér Házat, Dél-Floridába költözött, és megalapította az Ábrahámi Megállapodások Béke Intézetet. 2022-ben kiadta emlékiratait, amelyben saját kormányzati munkájáról is beszámol. Leírása szerint vezető szerepet vitt a Kínával folytatott kereskedelmi tárgyalásokban, az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetésében, az Ábrahám-egyezmény megkötésében és a koronavírus-járványra adott válaszlépések létrejöttében.

Az elmúlt két évben kétmilliárd dollárt szerzett új magántőkealapjának, a miami székhelyű Affinity Parftnersnek – és ennek a pénznek egy részét most a Balkánon szeretné befektetni. Nemrég olyan terület átépítésére csapott le Belgrádban, amelyről apósa kezdett el tárgyalni közel egy évtizeddel korábban. 2018-ban Donald Trump jelentette be a szerb hatóságoknak, hogy érdekelné egy luxushotel és egy lakókomplexum építése a jugoszláv védelmi minisztérium egykori épülete helyén. A Balkán-háború idején itt volt a katonai vezérkari központ, így a tömböt le is bombázta a NATO, hogy elkerülje a további vérontásokat Koszovóban.  

A védelmi minisztérium 1999-ben lebombázott épülete Belgrádban.

Stanislav Krasilnikov/TASS/dpa

Bár Trump beruházása 8 évvel ezelőtt meghiúsult, a veje a hírek szerint előzetes megállapodásra jutott a szerb kormánnyal. A New York Times által megszerzett tervezet szerint az üzlet alapja egy 99 évre szóló, ingyenes ingatlanbérleti szerződés, amely lehetővé tenné Kushner számára, hogy luxusszállodát, lakóingatlanokat, üzleteket és egy múzeumot építsen a kiszemelt belgrádi városrészben.

Finanszírozás Szaúd-Arábiából

A projekt mintegy 500 millió dollárból (462 millió euróból) valósulhat meg. Az Affinity Partners indulótőkéjét a szaúd-arábiai állami beruházási alaptól szerezte, de az Egyesült Arab Emírségek és Katar nemzeti befektetési alapjai is több százmillió dollárt fektettek a vállalatába. (A DW megkeresésére sem az Affinity Partners, sem a szaúd-arábiai állami befektetési alap nem reagált.)

Maga Kushner nemrég azt nyilatkozta: a tárgyaló felek előzetesen megállapodtak abban, hogy a szerb állam kapja a projektből származó nyereség 22%-át. Eközben Aleksandar Vučić szerb elnök azt hangsúlyozza, hogy Belgrádnak fejlődésre és új üzleti lehetőségekre van szüksége. Milan Kovačević közgazdász és befektetési tanácsadó szerint azzal egyet lehet érteni, hogy Belgrádnak meg kell újulnia a város növekedése és az idegenforgalom erősödése miatt. „De a projekteket átgondolt urbanisztikai tervbe ágyazva kell felépíteni ott, ahol valóban szükség van rájuk” –  mondta a szakértő.

Jared Kushner projektje Belgrádban

Deutsche Welle

Kovačević arra is figyelmeztetett, hogy egy nyílt és átlátható pályázati eljárás előfeltétele „a piaci verseny”. Azzal, hogy gyakorlatilag egyetlen befektetőnek – adott esetben Jared Kushnernek – adnak esélyt az érvényesülésre, „túl nagy teret engednek a korrupciónak és az önkényes döntéseknek” – érvelt a közgazdász.

Ellenzéki politikusok és szakértők botránynak nevezték a tervezett befektetést, és úgy ítélték meg, hogy mindenképp meg kell akadályozni.

„Szerbia nem a bisztrótok, Vučić pedig nem a pincér benne. Ez a város sem az ő magántulajdona” – háborgott Aleksandar Jovanović Kuta, az Ökológiai Felkelés nevű mozgalom vezetője. „Ugyanez történik a természeti erőforrásainkkal, a folyóinkkal, az erdeinkkel, az ásványkincseinkkel. Vučić mindent kiárusít, ami értékes, anélkül, hogy tájékoztatná a népet a szerződések tartalmáról és arról, miként profitálhatnak azokból Szerbia polgárai” – mondta Kuta a DW-nek.

Néhány helyen a városképben még mindig láthatóak a háborús romok

Jens Wolf

Đorđe Bobićot, aki két évtizeddel ezelőtt Belgrád város főépítésze volt, megdöbbenték a tervezett projektek. Arrogáns lépésnek tartja a volt vezérkari főhadiszállás egyszerű lebontását csak azért, hogy a helyén néhány szállodát építsenek. Szerinte vállalhatatlan, hogy „a város legértékesebb helyét” „épp annak az ’idegen erőnek’ a rendelkezésére bocsátják, amely 1999-ben lebombázta Belgrádot – mindezt „politikai vagy személyes érdekek által vezérelve”.

Az albán projekt

Hasonlóan viharos a fogadtatása Kushner másik balkáni projektjének, amelyet az albán tengerpartra tervez. Ott is teljes mellszélességgel támogatja őt a regnáló miniszterelnök, Edi Rama, ám a környezetvédők környezetrombolástól tartanak. Az albániai befektetések egyik szóban forgó helyszíne a Karaburun-Sazan Tengeri Nemzeti Parkban, Sazan szigetén található, egy korábbi katonai bázison. A másikat a délnyugat-albániai Zvërneci-szigetre tervezték, amely közigazgatásilag a néhány kilométerre fekvő Vlora városához tartozik, és a Vjosa-Narta Tájvédelmi Körzet része. A környék turisztikai központ, elsősorban a Nartai lagúna és a tájvédelmi körzet miatt. Ide építene Kushner több szállodát és villát.

A Narta-lagúna és a Zvernec-sziget Albániában.

IMAGO/Pond5 Images | IMAGO/xallasimachevax

Az albán parlament nemrégiben módosította a természetvédelmi törvényt, amely megnyitotta az utat a védelem alá helyezett övezetek gazdasági fejlesztése előtt – a környezetvédelmi szakértők figyelmeztetései ellenére. „A 21/2024-es törvény lehetővé teszi ötcsillagos üdülőkomplexumok építését ezekben a régiókban. Emellett az Országos Területi Tanács döntése értelmében szinte bármilyen más projekt építése megengedett, ami azt jelenti, hogy nincsenek többé érinthetetlen természetvédelmi körzetek” – mondta a tiranai Agrártudományi Egyetem ökológusa, Mirjan Topi.

„Az újonnan módosított törvények már nem óvják meg a természetet és a védett területeket Albániában” – tette hozzá. Topi szerint a hatályos törvényt kimondottan azért módosították, hogy megkönnyítsék az olyan beruházásokat, mint amilyen Kushneré.

„Teljesen világos, hogy a törvényt az aktuális érdekeknek megfelelően módosították. Mi mással lehetne megmagyarázni azt a sietséget, amivel a parlament elfogadta azt. Már azelőtt konkrét projektek voltak folyamatban, mielőtt a törvénymódosítást az elnök kihirdette volna – magyarázta Mirjan Topi.

Jared Kushner albán tengerparti projektjének környéke

Deutsche Welle

Turizmus kontra környezetvédelem

Az albán tengerpart az egyik legnagyobb befektetési célpont jelenleg Európában: a Zvërneci-szigettől északra a Vjosa, az utolsó európai vadvízi folyó torkolatában jelenleg repülőteret építenek. A folyót nemrég csak az mentette meg attól, hogy 30 darab vízierőművet építsenek rajta, hogy az utolsó pillanatban a felső szakaszát védetté nyilvánították. A torkolata számos madárnak ad átmeneti otthont, köztük a flamingóknak – a turizmus és az albán gazdaság érdekei azonban mindezt felülírják.

„Nagyon pozitívan értékelem ezeket a beruházásokat, de csak abban az esetben, ha valóban turisztikai invesztíció a cél. Ha a projekt ténylegesen villák és szálláshelyek létesítésére irányul” – mondta az Albán Utazási és Vendéglátóipari Szolgálat vezérigazgatója. Besnik Vathi szerint azonban a lakóingatlan-építési tervek csak a befektetőknek hoznak hasznot. „Az adásvétel lebonyolítása után az albán turizmus nem jutna belőle semmilyen bevételhez. Ezzel ellentétben a szállodákba vagy más szálláshelyekbe való befektetés folyamatos bevételt garantálna Albániának” – érvelt a turisztikai szakember. Vathi bevallotta, tart attól a helyzettől, ami stratégiai befektetések esetében elég gyakori. „Bár a beruházás elvileg egy régió turizmusának fejlesztésére irányul, a végére kiderül, hogy a teljes területnek csak legfeljebb 20 százalékán épül majd szálloda, a többin pedig apartmanok vagy lakóházak lesznek”.

Függetlenül attól, hogy Kushner albániai és szerbiai fejlesztési tervei végül realizálódnak-e, az ellenállás mindkét országban egyre nő. Szerbek csoportja petíciót is kezdeményezett a belgrádi beruházások megakadályozására, amelyet 24 óra alatt több mint tízezren írták alá.

Szerzők: Rob Mudge, Elona Elezi és Nemanja Rujevic. A fordítást Valaczkay Gabriella készítette. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette.

További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatók.