Pekinggel jobban szót ért Macron, mint saját ellenzékével

“Európánk halandó , és meg is halhat, ha nem vigyázunk”- figyelmeztette hallgatóit – köztük a 27 uniós tagállam nagykövetét Emmanuel Macron, aki nemcsak a problémákat tárta fel, de megoldási javaslatokkal is szolgált. “Európának meg kell mutatnia, hogy sohasem válik az Egyesült Államok vazallusává, és mindig tud párbeszédet folytatni a világ más régióival” – hangsúlyozta a francia államfő.

Itt érdemes emlékeztetni arra, hogy Macron Kínából hazatérve fejtette ki azt a koncepcióját, hogy “az Európai Unió nem lehet az Egyesült Államok vazallusa”. Hszi Csin-ping kínai elnök májusban Európába látogat – Magyarországra is eljön -, először Macron elnökkel tárgyal majd. Olaf Scholz német kancellár nemrég járt Pekingben, előtte belépett a Tiktok közösségébe, amely 142 millió tagot számlál az Európai Unióban. Eközben Joe Biden elnök az USA-ban aláírta azt a törvényt, amely a nemzetbiztonságra hivatkozva előírja a TikTok számára, hogy szabaduljon meg kínai tulajdonosától.

“Hogy lehetnénk szuverének európai hadiipar nélkül?”

Európa nincs megfelelőképp felkészülve az olyan fenyegetésre, mint az ukrajnai háború és a gázai konfliktus. “Oroszország és Irán átlépte a határokat” – fejtegette Macron elnök. “A világkereskedelemben viszont Kína és az Egyesült Államok hagyja figyelmen kívül a szabályokat” – tette hozzá a francia államfő arra utalva, hogy a kínaiak a zöld átmenetet akarják kihasználni arra, hogy elárasszák olcsó termékeikkel a világpiacot, ahogy azt a napelemekkel már meg is tették, de most az elektromos autókkal és akkumulátorokkal tervezik ugyanezt.

Biden elnök iparpolitikája protekcionista: az Egyesült Államokba vonzza az európai cégeket is, és ezzel versenyhátrányba kerül az Európai Unió. “A kínaiak és az amerikaiak nem tartják be a világkereskedelem szabályait, mert jelentős állami támogatással fejlesztik a kulcs iparágakat” – hangoztatta a francia elnök. Aki egységes pénzügyi alapot sürgetett az Európai Unióban, ebből lehetne finanszírozni az egységes hadiipart, a zöld átmenetet, az egységes európai energia hálózat korszerűsítését, a digitalizációt, stb.
Ezt az uniós pénzügyi alapot közös  uniós hitelfelvételből teremtenék meg. Paolo Gentiloni uniós pénzügyi biztos már előterjesztett egy 200 milliárd eurós tervezetet ezzel kapcsolatban, de az Európai Bizottság nem fogadta el, mert a fukar államok, élükön Németországgal elutasítják azt.

Macron nagy belpolitikai kockázatot vállal

Az elnök pártja népszerűtlen, a legfrissebb felmérések szerint csak a harmadik helyen végezne az EP-választásokon. Megelőzi őket a szélsőjobb és a szocialisták is. Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalma 30%-ot kapna, mert két aduja is van: a migránskérdés és az ukrajnai háború tárgyalásos rendezése. A migránskérdés Franciaországban – ellentétben Magyarországgal – valós és fontos politikai probléma, hiszen ebben az országban él egymás mellett Európa legnagyobb zsidó és muzulmán közössége, amelyeket szembeállít egymással a gázai konfliktus. Az ukrajnai háború ügyében Marine Le Pen, akit korábban Putyin anyagilag is támogatott, a béketárgyalások híve. Putyintól a stafétabotot Orbán Viktor vette át Marine Le Pen támogatásában, miután Franciaországban törvénnyel mondták ki: csakis uniós tagállam támogathat pénzzel francia politikai mozgalmat.

“Valóságos földrengés lenne a francia belpolitikában, ha Macron elnök pártja csak a harmadik helyen végezne az Európa parlamenti választásokon júniusban”- nyilatkozta a France 24 portálnak Bruno Cautrès, a francia tudományos akadémia – CNRS – politika szakértője. Marine Le Pen szélsőjobb pártja azzal fenyegetőzik, hogy ha nagyot nyer a választáson és Macron liberális mozgalma bukik, akkor a parlament feloszlatását fogja javasolni Párizsban. Nem valószínű , hogy ezt sikerülne elérnie, de Marine Le Pen már a 2027-es elnökválasztásra készül: a szélsőjobb vezére kétszer kikapott Macrontól, de harmadszor a jelenlegi francia elnök már nem indulhat.