Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A Fed közleménye szerint a célsávot 23 éves csúcson, 5,25-5,50 százalékon hagyta, immár a hatodik egymást követő alkalommal.
Lépését a monetáris politikai döntéshozó testülete, a FOMC szerdai közleményében azzal indokolta, hogy „az elmúlt hónapokban nem történt további előrelépés a 2 százalékos inflációs célkitűzése felé”. A testület szerint az alapkamat célsávjának bármilyen módosítását mérlegelve továbbra is körültekintően fogják értékelni a beérkező adatokat, a kilátások változását és a kockázatokat. A kamatdöntők szerint addig nem helyénvaló a céltartományt csökkenteni, amíg nem nyer nagyobb bizonyosságot, hogy az infláció fenntarthatóan 2 százalék felé halad.
A közleményben bejelentették a mennyiségi szigorítás ütemének lassítását. Eszerint június 1-jétől a Fed a kincstárjegyek havi visszaváltásának felső határát havi 60 milliárd dollárról 25 milliárd dollárra mérsékli, miközben megtartja a jelzálog-fedezetű értékpapírok felső határát havi 35 milliárd dollárban, és a felső határt meghaladó tőkefizetést kincstári értékpapírokba fekteti vissza a Fed.
A Fed által különösen figyelemmel követett inflációs mutató, a személyes fogyasztási kiadások árindexe (PCE) – lényegében a fogyasztói árak változása – éves összevetésben 2,7 százalékkal nőtt márciusban a februári 2,5 százalékos emelkedést követően, miközben a gyakran változékony élelmiszer- és energiaáraktól megtisztított magárindexe 2,8 százalék volt márciusban, februárhoz hasonlóan.
A Fed a 2022 márciusában 0,00-0,25 százalékról indított tíz egymást követő kamatemelés után tavaly júniusban tartott először szünetet a monetáris szigorításban, legutóbb júliusban emelte a kamatot, 25 bázisponttal; szeptemberben, novemberben, decemberben, januárban és márciusban pedig a piaci várakozásokkal összhangban nem változtatott az irányadó dollárkamat-tartományon.
