Számos nagy európai uniós székhelyű bank bent maradt az orosz piacon, sőt a háború kezdete óta növelte részesedését és nyereségét, annak ellenére is, hogy az Európai Unió 2022 tavaszán, az Ukrajna elleni agressziót követően az orosz pénzügyi rendszer jelentős részét leválasztotta a nyugati és globális banki és fizetési rendszerekről, ami az ott üzletelő európai bankok tevékenységének korlátozását is maguk után vonta, különösen az orosz vállalati szférához és a hadiiparhoz köthető ügyletek esetében.

A hét legnagyobb, európai uniós székhelyű bank, a Raiffeisen, az Unicredit, az OTP, az Intesa Sanpaolo, az ING, a Commerzbank és a Deutsche Bank tavaly összesen hárommilliárd eurós nyereséget könyvelt el, és 800 millió euró adót fizetett Oroszországban.

Ez jóval magasabb, mint a háború előtti érték: 2021-ben az érintett hét bank nyeresége a jelenleginek harmada, adókötelezettsége pedig a negyede volt

– írta meg a G7.

Az EKB azonban az utóbbi hetekben a Raiffeisent és az Unicreditet is oroszországi jelenlétének gyors leépítésére kötelezte, és büntetést helyezett kilátásba az orosz piac mellett kitartó uniós pénzintézetek számára, hogy ezzel tovább csökkentse az orosz gazdaság külföldi tőkéhez, devizaelszámolásokhoz és nemzetközi szolgáltatásokhoz való hozzáférését – írta a lap.

Az OTP nyereségének tizede Oroszországból jön

Az érintett európai bankok közül messze kiemelkedik az osztrák Raiffeisen, amelynek orosz leányvállalata 1,8 milliárd eurós profitot hozott, és ezzel a Raiffeisen-csoport nyereségének felét adta 2023-ban. A profitnövelők között van az olasz Unicredit és a magyar OTP is, utóbbi a harmadik legnagyobb nyereséget könyvelte el az orosz piacon az uniós székhelyű pénzintézetek közül, a 2021-es 128 millió eurós adózás előtti profitját 338 millióra növelte.

Az OTP beszámolója szerint a teljes OTP-csoport konszolidált nyereségének 9,6 százalékát adta az orosz piac.

Az EKB keményebben fellépne ellenük

Az orosz biznisz annak ellenére virágzik, hogy a pénzügyi szankciók betartásának felügyeletéért felelős EKB már korábban is kapacitálta, hogy az európai uniós bankok csökkentsék oroszországi kitettségüket és piaci részvételüket.

Az orosz bankok európai és amerikai pénzügyi rendszerből való, relatíve sikeres kizárása miatt az európai pénzintézetek jelentősen tudták növelni szolgáltatásaik marzsát. Számos szolgáltatás, például a Swift-rendszeren keresztül való utalások vagy eurós és dollárügyletek nagyrészt csak az európai pénzintézeteknél érhetők el Oroszországban, emiatt a gazdasági elit és a középosztály kénytelen és jobb híján hajlandó jelentős árat fizetni ezekért a tranzakciókért.

A Raiffeisen például a szankciók betűjét betartva, de annak céljával szembe menve 2021 óta 6,6 százalékkal, mintegy tízezer főre növelte oroszországi foglalkoztatását, és a további expanzió ígéretével hirdet újabb pozíciókat.

Az EKB az elmúlt hetekben a Raiffeisen és az Unicredit felé tett felszólításokkal nyomatékosította, hogy üzleti tevékenységük csökkentését és a piacról való kilépést várja el az európai pénzintézetektől.

A Raiffeisennel szembeni elvárásuk az, hogy a banknak 2026-ig 65 százalékkal kell csökkentenie oroszországi leányvállalatának hitelezését a tavalyi harmadik negyedév végéhez képest, továbbá korlátoznia kell az orosz ügyfelek számára nyújtott nemzetközi fizetési szolgáltatásokat, így a határon túli dollár- és euróutalásokat is.

Szigorítást jelent viszont, hogy ennek megszegése a jövőben büntetést von majd maga után.

A lap idézte Csányi Sándor, az OTP elnökének az Inforádióban április végén tett kijelentéseit. Eszerint a bank Oroszországban 85 százalékkal csökkentette vállalati hitelállományát, de a lakossági piacon „aktívabb”, és itt „jelentősen megnőtt a tranzakciók száma annak ellenére, hogy dollárban se Oroszországon belül, se Oroszországon kívül nem tranzaktálunk, és euróban is csak az Európai Unióban, illetve Nagy-Britanniában fogadunk el megbízásokat, de nagyon sok bank kiszorult erről a piacról, és ezek eredményeztek egy extra jövedelmet”. Az OTP beszámolója alapján 2023 utolsó negyedévében 16 százalékkal nőtt az oroszországi betéteinek értéke.

Hozzátette: „a külföldre irányuló tranzakciókat Budapesten is vizsgáljuk, és eddig teljesítettük a szankciós követelményeket”.