„Új modellre van szükségünk” – hangsúlyozta a francia elnök, aki jól ismeri a bankok világát, hiszen fiatalkorában a Rothschild bankháznál dolgozott vagyonkezelőként. Emmanuel Macron arra mutatott rá, hogy ha nem sikerül modernizálni a bankszektort, akkor egész Európa kudarcot vallhat, mert a terveit nem lesz, aki finanszírozza. A francia államfő közös uniós alapokat szeretne, amelyek lehetővé tennék Ukrajna támogatását az orosz agresszióval szemben, a digitális forradalom felgyorsítását és egységes európai energiahálózat létrehozását.

Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke hasonló programot vázol fel, amelyet hamarosan az Európai Bizottság elé terjeszt. Ebben az áll, hogy amennyiben az Európai Unió nem tesz kísérletet egységes iparpolitika megvalósítására, mint az Egyesült Államok vagy Kína, lemarad vetélytársaitól a globális versenyben. Macron azt szeretné, ha Mario Draghi követné Ursula von der Leyent a Bizottság élén.

Macron nagy külföldi befektetőket győzködött arról, hogy érdemes a pénzüket Franciaországba hozni. Fáradozása nem sikertelen: a brexit miatt sok nagy amerikai, japán vagy kínai cég Párizsba költöztette európai központját. A Goldman Sachs főnöke így nyilatkozott erről a Bloombergnek: „Franciaországot választottuk, ez nagyon fontos központ számunkra az egész kontinensen.” David Solomon elnök-vezérigazgató azt is elárulta, hogy a döntésben nem csak üzleti szempontok motiválták: „Franciaország kellemes hely, jól lehet itt élni. A Goldman Sachs emberei szeretnek ebben az országban élni és dolgozni.”

Hogy jöhet létre egy európai óriásbank?

„Ha európai szinten akarunk üzletelni, akkor ehhez a bankokat is így kell konszolidálni” – mondta Emmanuel Macron, aki a Bloomberg főszerkesztőjének adott interjút. John Mickletwait azon a konferencián vett részt, amelyet a királyi kastélyban rendeztek meg Versailles-ban ezzel az angol címmel: Choose France! (Válaszd Franciaországot!) Macron itt fejtette ki, miképp is képzeli el az európai óriásbankot.

A BNP jelenleg is az eurózóna legerősebb pénzintézete 2,7 ezer milliárd dollárral – ez meghaladja sok állam éves GDP-jét –, de Macron ennél is többet akar: európai óriásbankot. Nem véletlenül, hiszen a BNP hiába a legnagyobb az eurózónában, a JP Morgan mellett eltörpül a maga 80 milliárd eurós piacával.
Macron tisztában van azzal, hogy egy európai óriásbank megteremtése nem megy egyik percről a másikra: szerinte először is konszolidálni kell a BNP-t, hogy képes legyen felvásárolni kisebb pénzintézeteket az uniós tagállamokban, akár Franciaországban. A francia államfő azt is támogatná akár, hogy a bank vásárolja fel versenytársát, a Société Générale-t. Emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi pénzügyi válság következményeként a pénzek beragadtak az országhatárok mögé az Európai Unióban. Minden kormány ugyanis a saját bankjait támogatta, ezzel gyengítette az egységes pénzügyi piacot az Európai Unióban.

Macron európai bankuniót szeretne, de ezt egyelőre Németország és néhány fukar tagállam blokkolja.
Jelenleg egyetlen tagállam sem szeretné, ha valamelyik nagy bankját felvásárolná egy másik tagállam pénzintézete. „Csakhogy teljesen új világban élünk, ezért új üzleti modellre van szükségünk” – véli az államfő.

A francia elnök szerint az Európai Uniónak is protekcionista intézkedéseket kellene tennie, éppúgy, mint az Egyesült Államoknak és Kínának, ugyanakkor fokoznia kellene az együttműködést a tagállamok között, mert külön-külön nem tudnak versenyben maradni a világpiacon. Ennek érdekében Macron szerint az Európai Unió költségvetését meg kellene emelni 1000 milliárd euróval.

Franciaország kapja a legtöbb külföldi befektetést

Macron már kezdettől fogva reformokat hirdetett meg a francia gazdaság és az Európai Unió korszerűsítésére, de a pandémia és az ukrajnai háború ezeket lelassította. Annyit mindenesetre elért, hogy az Unión belül Franciaország a bajnok a külső befektetések fogadásában. Csakhogy az Egyesült Államokban több a pénz, ezért a francia energiaóriás, a Total Energies azt fontolgatja, hogy a párizsi tőzsde helyett inkább New Yorkban keresi a jövőjét. „Ennek egyáltalán nem örülnék, sőt meg is lepne, ha ez megtörténne” – mondta ezzel kapcsolatban a francia elnök a Bloomberg tudósítójának.

A francia gazdaság nem áll jól, és ez politikai problémát is okoz: az infláció még mindig magas, a munkanélküliség nem csökken, ezért az elnök népszerűsége gyengül. Jelenleg legfőbb politikai ellenfele, a szélsőjobboldali Marine Le Pen népszerűbb nála: a pártja 30%-on áll, míg az elnök mozgalma a szavazatok 25%-ára számíthat a júniusi európai választásokon.