Az észt elnök aláírta csütörtökön a törvényt, miszerint Tallinn a nyugati szankciók keretében zárolt orosz vagyont Ukrajna számára használja fel.

A vonatkozó jogszabályt májusban fogadta el a törvényhozás, Alar Karis elnök pedig a nap folyamán írta alá.

A törvény lehetővé teszi az Ukrajna elleni agresszióval kapcsolatba hozható orosz vállalkozások, illetve magánszemélyek vagyonának felhasználását a háború sújtotta ország újjáépítésére.

Karis mindazonáltal közleményében elismerte, hogy az ilyen jellegű vagyonelkobzás megoldatlan jogi problémákat vet fel. De hozzátette, hogy a parlamentnek még az ehhez hasonló szürke zónákban is képesnek kell lennie politikai döntést hoznia.

A szabályozás bírálói azzal érveltek, hogy a törvény alkotmánysértő, a végrehajtás pedig bonyolult és időigényes lehet.

Észtország az első európai ország, amely ilyen törvényt fogadott el.

„Függetlenül attól, hogy mit gondol az ember az Észtország által választott megoldásról, nincs kétség afelől, hogy hatékony megoldást kell találni az agressziónak áldozatul esettek jogainak védelmére, illetve a kártérítésre azoktól, akik a kárt okozták” – mondta Karis.

A jogi aggályok és Moszkva esetleges megtorló intézkedései miatt több uniós tagállam is önmérsékletet tanúsít, ami a befagyasztott orosz vagyon felhasználását illeti. Az EU eddig mindössze arról döntött, hogy az orosz központi bank szankciók alapján zárolt vagyonának hozama Ukrajnához kerül.