Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az Európai Unió dezinformációs csapata a múlt hónapban leleplezett egy orosz nyelvű videót a YouTube-on, amely azt állította, hogy az EU-tag Lengyelország polgárai a diktatúra elől menekülnek, és Moszkva-közeli szövetségesénél, Fehéroroszországban keresnek menedéket.
A Stratcom nevű csoport szerint a történet olyan Kreml-barát narratívát terjesztett, amely szerint Varsónak agresszív háborús szándékai vannak, és hogy Lengyelországban és a tágabb értelemben vett EU-ban demokratikus hiányosságok tapasztalhatók.
A Stratcom szerint ez is része volt annak a szélesebb körű orosz dezinformációs kampánynak, amellyel a június 6–9-i európai parlamenti választásokat próbálják befolyásolni.
A videó beleillett az eddig alkalmazott mintába: Oroszországgal kapcsolatban álló weboldalak Kreml-barát tartalmakat vesznek át állami ellenőrzés alatt álló csatornákról vagy Kreml-barát közösségimédia-fiókokból, újracsomagolják azokat, többek között annak helyi nyelvű fordítását is elkészítve, és új csatornákon keresztül terjesztik az uniós közönséget megcélozva – állítják uniós tisztviselők a Reuters szerint.
Oroszországot széles körben azzal vádolják, hogy az elmúlt évtizedben dezinformációs kampányokat folytatott az Egyesült Államokban, Európában és Nagy-Britanniában tartott választások során, bár Moszkva tagadta, hogy dezinformációt használna a közvélemény befolyásolására.
Egy 2023-as amerikai hírszerzési jelentés szerint Moszkva kémeket, a közösségi médiát és az orosz állami médiát használja arra, hogy világszerte aláássa a választások integritásába vetett közvélekedést.
Az európai fővárosok figyelmeztettek a választások előtti dezinformációs hullámra, de ennek hatását nehéz felmérni.
„Oroszország, Kína és más szereplők, köztük hazai csoportok befolyásolási műveletei megzavarhatják az uniós választások körüli online beszélgetéseket” – mondta Jack Stubbs, a Graphika közösségi hálózatelemző cég vezető hírszerzője.
„Bizonyítékokat láttunk arra, hogy még a műveleteket végrehajtó emberek is nehezen értik meg, hogy van-e hatásuk.”
A dezinformációs kampányok felerősíthetik a választók elégedetlenségét és a nacionalista pártok támogatását.
A Stratcom egy 40 fős csapat, amely 15 millió eurós (5,9 milliárd forintos) költségvetésből gazdálkodva küzd a dezinformáció ellen. Két uniós tisztviselő szerint azonban a 27 országot tömörítő szervezet nem rendelkezik elegendő erőforrással a küzdelemhez.
„Brüsszelből nem tudunk offenzívát indítani” – mondta Peter Stano, az Európai Bizottság diplomáciai szolgálatának szóvivője, hozzátéve, hogy szerinte az ilyen akcióknak tagállami szinten kell történniük.
A legtöbb – bár nem minden – uniós ország saját maga is harcol a dezinformáció ellen, de az erőforrások eltérők, és az erőfeszítések nem egységesek.
Az EU idén közzétett második éves dezinformációs jelentése szerint az EU-n belül Lengyelország és Németország volt a leggyakoribb célpont. Franciaország és a nem uniós tag Szerbia szintén a legjelentősebb célpontok között szerepelt. A magyarországi helyzetre nem tér ki a jelentés.
Jean-Noel Barrot, Franciaország európai ügyekért felelős minisztere áprilisban az Ouest France napilapnak azt állította, hogy országát „felverte” az orosz dezinformáció.
A Franciaország elleni támadások közé tartozik egy hamis francia kormányzati weboldal létrehozása, amely azt állította, hogy 200 ezer állampolgárt vittek el az ukrajnai harcokba.
„Nem telik el úgy hét, hogy Franciaország ne lenne összehangolt és szándékos manőverek célpontja, amelyek célja a nyilvános vita megzavarása és az európai választási kampányba való beavatkozás” – mondta Barrot a lapnak.
Tomasz Chlon, a lengyel kormány nemzetközi dezinformációs biztosa a Reutersnek azt mondta, hogy a weboldalak blokkolása olyan, mintha vizet bokszolnának, mert máshol bukkannak fel.
Az uniós országok a múlt hónapban felfüggesztettek négy orosz médiaszervezetet, köztük a Csehországban bejegyzett Voice of Europe weboldalt, a Kremlhez kötődő propagandahálózatoknak nevezve őket.
Erről itt írtunk bővebben:
Nyitóképünk illusztráció.
