Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
„Az Európai Ügyészségnek akkor kell döntenie hatáskörének gyakorlásáról, ha csalást követnek el az EU-n kívüli országoknak, vagy a nem részt vevő tagállamoknak – köztük Magyarországnak – juttatott uniós forrásokkal kapcsolatban” – mondta a Népszavának Tine Hollevoet, az Európai Ügyészség (EPPO) szóvivője a hírhedt, lomb nélküli lombkoronasétány ügyében.
„Ez az eset áll fenn, ha a bűncselekményt az Európai Ügyészség körzetén kívül követi el egy részt vevő tagállam állampolgára, vagy ha a kár Belgiumban keletkezik (például kiadási csalás, vagy az EU-s források innen történő folyósítása miatt). Sőt, akkor is ez a helyzet, ha hamis dokumentumokat kap egy belga uniós szerv a források megszerzése érdekében” – szögezte le a szóvivő.
A lap azért kérte meg az EPPO-t, hogy öntsön tiszta vizet a pohárba, mert bár a Transparency International a múlt héten azt közölte, hogy az Európai Ügyészség is nyomoz a nyírmártonfalvai lombkoronasétánya ügyében, a Legfőbb Ügyészség azt állítja, hogy mivel Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek, ezért az nem járhat el egy Magyarország területén, magyar állampolgár által elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban.
Az országszerte híressé vált lomkoronasétány tavaly tavasszal került a hírekbe, miután a 60 millió forint uniós támogatásból épült szerkezet körül letarolták az erdőt. A támogatást Filemon Mihály fideszes polgármester magánszemélyként nyerte el, az ő tulajdona a kivágott erdő is. Az ügyben korábban az Európai Bizottság, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Integritás Hatóság és a NAV is indított vizsgálatot. Filemont egyébként a júniusi önkormányzati választáson nem választották újra a nyírmártonfalvaiak, igaz, azon már függetlenként indult.
