Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Bár a Nyíregyháza Spartacus FC vezetése már korábban azt közölte, hogy az új stadion készen van, mégis Felcsúton játssza következő mérkőzését a csapat. Mindenesetre ha az aréna tényleg elkészül, ez lesz a 27. lezárt stadionprojekt az országban 2014 óta.
Az összes ilyen beruházásra durván 600 milliárd forintnyi közpénz ment el ebben a tíz évben – összesít elemzésében a G7.
A stadionátadások évtizede Felcsúton kezdődött 2014 áprilisában. A Pancho Aréna finanszírozása még nem direkt kormányzati döntés alapján és nem közvetlenül a költségvetésből történt, viszont tao-támogatásokból, vagyis közpénzből.
Aztán a 2015-ös költségvetés-tervezetben már 24 stadionprojekt szerepelt. Ezek közül több csúszott, néhányat pedig később végleg töröltek, de a többségük a következő években így vagy úgy megvalósult.
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) is részben az infrastruktúrafejlesztésben látta a hazai labdarúgás – és különösen a futballélvonal – problémáinak megoldását. Az elképzelés az volt, hogy az új vagy felújított arénákba többen járnak majd ki, ami számos csatornán növelheti a csapatok bevételét: jegyeladásból, a szponzoroktól, logóval ellátott termékek értékesítéséből és akár a közvetítési jogokból is több folyhat be. Azóta kiderült, hogy önmagában a nagyobb kényelmet biztosító stadionok ehhez nem elegendőek.
Azzal együtt, hogy sok létesítmény felújítása, bizonyos esetekben újak építése indokolt volt, a kormány azonban az elmúlt évtizedben lényegében válogatás nélkül szórta a pénzt stadionokra.
Az elmúlt tíz évben szinte az összes olyan csapat új stadiont kapott, amely ebben az időszakban megfordult az NB I-ben,
de még a másodosztályú együttesek közül is soknál költöttek százmilliókat-milliárdokat a helyi arénára.
