Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A GDP 4,5 százalékán kellene tartani a hiányt, de ez egyre reménytelenebbnek tűnik. Nem véletlen, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter szeptember elején, az augusztusi rekordhiány publikálása idején arról beszélt, ha szükség lesz rá, újra beavatkoznak a stabilitás érdekében – idézte fel riportjában az RTL.
Ennek jele az a csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat, amelyben 130 tétel esetében döntöttek pénzelvonásról. Az RTL híradója többek között a Mentőszolgálat gépjárműbeszerzésére, a Lánchíd környékének rendezésére és a Váralagút rekonstrukciójára, a Sorsok házára vagy az átfogó egészségipari stratégiára szánt források befagyasztását, vagy a Diákváros lefújását említi ebből. A határozatban szó esik ugyanakkor számos kulturális beruházásról, támogatásról, de éppen turistaszállásokra, helyi fejlesztésekre, de akár a tavalyi atlétikai világbajnokságra szánt többletforrások elvonásáról is.
A csatornának nyilatkozott Bod Péter Ákos, a közgazdász kiemelte: mind megszorító tételekről van szó, de azt nem lehet egyelőre tudni, mennyi végleges pénzelvonás, és mennyi az, ami csak beruházások halasztását jelenti. Ő is megjegyezte azonban, hogy az augusztusi rekordhiány után lehetett számítani ilyen intézkedésekre.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ azt közölte: megszorítások a Gyurcsány-kormány idején voltak, a tervezett beruházások egy részét csak átütemezik.
Nemrég a Bloomberg írt arról, hogy a kormány a költségvetési fegyelmet csak az év végéig – pontosabban addig, amíg az idei hitelminősítések lezajlanak – tartja, utána a 2026-os választásra készülve költekezésbe kezd. Az értesülést azonnal cáfolta a Pénzügyminisztérium.
