Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Malajziában köt ki az Európai Unió szemetének jelentős része, derül ki a Deutsche Welle riportjából. A délkelet-ázsiai ország kormánya ugyan fogadkozik, hogy nem hagyja, hogy Malajzia a világ szeméttelepévé váljon, tavaly mégis 35 százalékkal több európai műanyaghulladék érkezett oda, mint egy évvel korábban. Az EU 2023-ban összesen nyolc és félmillió tonna papír-, műanyag- és üveghulladékot exportált, ennek több mint ötöde került maláj lerakóba.
Megállapodás született ugyanakkor arról, hogy az EU-ból 2026 közepétől ne lehessen kivinni műanyaghulladékot az OECD tagállamain kívülre, így Malajziába, vagy a szintén jelentős importőrnek számító Vietnámba és Indonéziába sem. Az intézkedéssel azt akarják megakadályozni, hogy a műanyagok és vegyi anyagok olyan országokba jussanak, ahol nem tudják azokat megfelelően feldolgozni.
A Greenpeace malajziai kampányfelelőse arról beszélt a Deutsche Wellének, hogy a maláj kormány gazdasági okokból, és az ottani újrahasznosító vállalkozások igényei miatt továbbra is engedélyezi a műanyagszemét importját, ugyanakkor az importhulladék jelentős része nem újrahasznosítható, vagy szennyezett. Ezeket lerakóban helyezik el, vagy elégetik. 2020-ban Malajziában mindössze 30 százalék volt az újrahasznosított hulladék becsült aránya.
Az Európai Bizottság becslése szerint ráadásul az uniós hulladékkivitel 15-30 százaléka illegális, ezt nagyobb valószínűséggel nem fogják megfelelően feldolgozni, vagy egyszerűen lerakóba viszik, a környezeti kockázatot növelve.
