Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Öt év börtönbüntetés kiszabását kérte Marine Le Pen szélsőjobboldali politikusra a francia ügyészség szerda este. Azt is indítványozták, hogy ugyanennyi időre tiltsák el az indulástól politikai választásokon, amiért pártja, a Nemzeti Tömörülés (RN) a vád szerint 2004 és 2016 között 6,8 millió euró európai parlamenti juttatást törvénytelenül pártcélokra használt.
A bíróság 2025 elején hozza meg az ítéletét, és amennyiben követi az ügyészség javaslatát, akár meg is akadályozhatja Marine Le Pen 2027-es elnöki ambícióit.
„Itt egy bíróságon vagyunk, és a törvény mindenkire vonatkozik” – hangsúlyozta Nicolas Barret ügyész, aki azt is kérte, hogy a büntetést már az ítélet kihirdetésekor alkalmazzák, még akkor is, ha a háromszoros elnökjelölt fellebbez arra hivatkozva, hogy politikai ambíciói miatt nem vonható felelősségre.
Egy ilyen ítélet „eltiltaná a vádlottakat attól, hogy a jövőben elindulhassanak helyi vagy országos választásokon” – emlékeztetett az ügyész Marine Le Pen előtt, aki a 24 másik vádlott, az RN vezetői, korábbi parlamenti képviselői és parlamenti asszisztensei társaságában az első sorban foglalt helyet.
Az ügy, amelyben Franciaország legnagyobb ellenzéki pártja érintett, 2015-ben az Európai Parlament elnökségének jelentésével kezdődött, és a francia párt parlamenti asszisztenseivel kötött szerződéssel kapcsolatos. A párizsi ügyészség szerint a Nemzeti Tömörülés által alkalmazott EP-asszisztensek közül többen soha nem jártak az Európai Parlamentben, s a vádirat szerint közvetlenül a pártnak dolgoztak Franciaországban, amit az európai szabályozás tilt.
„Úgy gondolom, hogy az ügyészség szándéka az, hogy megfossza a francia népet attól, hogy azokra szavazzon, akikre szeretne”, és hogy „tönkretegye a pártot” – mondta Le Pen újságíróknak, amikor elhagyta a tárgyalótermet. Az ügyészség 300 ezer eurós pénzbüntetés kiszabását is kérte.
Az ügyészek szerdai vádbeszédükben úgy vélték, hogy az RN az Európai Parlamenttől felvett közpénzek hűtlen kezelésére „szervezett rendszert” dolgozott ki a parlamenti asszisztensek „álszerződéseivel”, hogy a pénzeket a párt számára átcsatornázza. A két ügyész részletesen bemutatta annak a rendszernek a felépítését, amelyet szerintük 2004 és 2016 között vezettek be az RN elődpártjánál, a Nemzeti Frontnál, amelynek lényege az volt, hogy fiktív módon, azaz papíron európai parlamenti asszisztenseket alkalmaztak, akik valójában a pártnak dolgoztak.
Akkoriban „a párt nagyon nehéz pénzügyi helyzetben volt. Mindent, ami hozzájárulhatott a terhek enyhítéséhez, szisztematikusan felhasználtak, akár törvényes volt, akár nem” – mondta Louise Neyton ügyész, miközben Marine Le Pen hangosan tiltakozott.
Az Európai Parlament csak számviteli ellenőrzéseket végez, egyébként megbízik az EP-képviselőkben a havi 21 ezer eurós juttatásuk felhasználását illetően. „Azaz nagy a kísértés, s ezek az összegek lehetőségnek tűntek, és úgy is használták őket” – hangsúlyozta az ügyész.
A párizsi ügyészség szerint a Nemzeti Tömörülés esetében egy olyan rendszert vezettek be, amelyen keresztül a párt működési költségeinek egy részét az Európai Parlamenttel fizettették ki, oly módon, hogy az uniós testület fedezte a párt egyre több alkalmazottjának béreit. Az ügyészség szerint ez a rendszer – amelyet az FN alapítója, Jean-Marie Le Pen, majd a pártvezetés 2011-es megöröklése után a lánya, Marine Le Pen hagyott jóvá –, felgyorsult, amikor 2014-ben 23 FN-es képviselő került az Európai Parlamentbe, szemben a korábbi hárommal. A párt ettől kezdve egy olyan alkalmazottat is felvett, aki az európai szerződések kezelésével foglalkozott, és aki kizárólag az elnöknek, a megbízónak jelentett.
Az ügyészek – „a védelem által bemutatott alternatív fikcióval szemben” – vádlottról vádlottra és szerződésről szerződésre elemezték a 12 parlamenti asszisztens által végzett munka jellegét, és viszonyukat az európai parlamenti képviselőikkel, akik közül kilencet vádolnak közpénzek hűtlen kezelésével. Az ügyészég megállapítása szerint nincs semmilyen bizonyíték az elvégzett munka igazolására, leszámítva néhány lapszemlét.
A szeptember 30-án kezdődött perben az egykori Nemzeti Front kilenc volt EP-képviselőjének kell felelnie, köztük Marine Le Pen volt pártelnöknek, jelenlegi nemzetgyűlési frakcióvezetőnek és volt élettársának, Louis Aliot-nak, a párt alelnökének. Ezenkívül 12 volt parlamenti asszisztenst és a párt négy volt alkalmazottját is meggyanúsították a perben. A 96 éves Jean-Marie Le Pennek egészségi okokból nem kellett megjelennie a bíróságon.
Februárban a párizsi büntetőbíróság Emmanuel Macron francia államfő egyik legfőbb szövetségesét, a centrista Demokrata Mozgalmat (Modem) vezető Francois Bayrou-t felmentette, akinek tíz párttársával kellett felelnie pártjuk európai parlamenti fiktív asszisztensi állásainak ügyében. A vádlottak közül viszont nyolcat felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek. Franciaországban hasonló eljárás folyik egy harmadik parlamenti párt, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország ellen is.
Pártja korábban hitelt is felvett, hogy abból finanszírozza Marine Le Pen választási kampányát: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Bankholdingba becsatlakozó MKB Bank 10,7 millió eurót kölcsönzött a francia politikusnak. A Financial Times szerint az MKB vezetése ódzkodott attól, hogy kölcsönadjon a Nemzeti Frontnak, ehhez Orbán Viktor személyes közbenjárására volt szükség.
