Pontos összegeket nem tudni, de a Népszava becslései szerint mára több tízmilliárd forintot költhetett az állam a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramban ide csábított külföldi egyetemi hallgatókra.

Ez az a program, melyet a kormány a „keleti nyitás” jegyében hozott létre 2013-ban, és amely Ázsia mellett valójában az arab világ, Afrika és Latin-Amerika felé is irányul. Célja szerint megalapozza a jellemzően fejlődő országokból érkező hallgatók személyes és szakmai kötődését Magyarországhoz, „potenciálisan elősegítve a magyar sajátosságok és érdekek hazájuk elitjének körében történő megismertetését/megértetését, megalapozva ezáltal az adott országban hazánk gazdasági kapcsolatai fejlesztéséhez, piacra jutási törekvései támogatásához szükséges kapcsolati tőkét” – az idézet a programot bonyolító Tempus Közalapítvány beszámolójából származik.

A Népszava összesítése szerint 2023-ban összesen 43 137 külföldi hallgató tanult Magyarországon, ami az összes hallgató 14 százaléka. Közülük 27 százalék a Stipendium Hungaricum keretében érkezett. Tehát

hozzávetőleg a magyar egyetemeken tanuló diákok 4 százaléka van itt ezzel az ösztöndíjprogrammal, így minden 25. hallgató olyan külföldi, akinek a tandíja mellett az ösztöndíját és lakhatását is az állam finanszírozza, vagyis jóval többet költ rá, mint egy magyar diákra.

Az nem világos, hogy pontosan mennyit költ az állam rájuk: a Népszava megkereste ugyan kérdéseivel a külügyi tárcát, hogy a 2018 és 2023 közötti években mennyi volt a program költségvetési támogatása, illetve mennyit irányoztak elő 2024-re, de válaszokat nem kapott.

Viszont a G7 2018-as számításai szerint az utolsó elérhető adatok alapján 2016-ban és 2017-ben évi 5,5 milliárd forintba került az ösztöndíjprogram, pedig az előbbi évben kevesebb, mint 3000, utóbbiban kicsit több mint 5000 diák érkezett a tavalyi több mint 11 ezerrel szemben. A jellemzően kifejezetten szegény országból származó hallgatók a térítésmentes oktatás mellett havi 43 700 forint ösztöndíjat, kollégiumi férőhelyet, vagy további 40 ezer forint lakhatási támogatást, egészségbiztosítást kapnak. Ez alapján írja a Népszava, hogy tíz év alatt több tízmilliárd forintra is hághattak a Stipendium Hungaricum költései.

Kétséges viszont, hogy ez a befektetett pénz hosszabb távon anyagi haszonra váltható-e, a külügyminisztérium által felajánlott ösztöndíjas helyeknek inkább gesztusértéke van a kedvezményezett országok felé, mondta a lap megkeresésére Balázs Péter korábbi külügyminiszter. „Kétségtelen, hogy akik bárhol a világban fiatalon eltöltenek huzamosabb időt, és megismerkednek az adott országgal, érzelmileg egész életükre oda kötődhetnek. Mindenképpen jó, ha bárhonnan a világból idejönnek fiatalok tanulni és megismerik, megszeretik Magyarországot. De a jelenlegi kormány a legértékesebb ilyen programot, a CEU-t elüldözte az országból” – mondta Balázs.

Viszont az ösztöndíjprogrammal nem csak a partnerországok diákjai járnak jól a Népszava szerint, hanem az egyébként jelentősen alulfinanszírozott egyetemek és rosszul fizetett oktatók is. A diákokat fogadó egyetemek a magyar állami ösztöndíjas hallgatók után járó költségtérítés legfeljebb háromszorosát kaphatják egy stipendiumos diák után, így igencsak megéri nekik a külföldiek fogadása, és a belföldi diákhiányt is pótolhatják velük, elodázva az esetleges leépítéseket. Emellett az oktatók is pluszpénzt kapnak az idegen nyelven tartott órák után. Nem csoda, hogy az utóbbi években a program fontos szeletét teszi ki az egyetemek költségvetésének.

A Stipendium Hungaricum keretében egyébként tavaly 11 666 diák tanult Magyarországon, jellemzően ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokból. Idén a legtöbb hallgató Jordániából (775 fő), Vietnámból (544 fő) és Kazahsztánból (482 fő) érkezett valamelyik magyar egyetemre, de összesen több mint nyolcvan országból jöhettek diákok hazánkba az ösztöndíjprogramon keresztül. A küldő országok szerint a „top 15-ben” van még Mongólia, Pakisztán, India, Szíria, Tunézia, Kenya, Kirgizisztán, Kína, Marokkó, Törökország, Azerbajdzsán és Brazília is.

(Nyitóképünk illusztráció, rajta elsőéves külföldi hallgatók fogadalomtétele látható 2019 szeptemberében, a Debreceni Egyetemen.)