Fél éven belül már a második díjemeléssel szembesülhetnek a számlatulajdonosok. Először a tranzakciós illeték változását hárították át a bankok az ügyfeleikre, majd megkezdődött az inflációkövető árváltozás is.

Nagy Márton szerint a bankok indokolatlanul emelik a számladíjakat, a kormány pedig szükség esetén lépni fog. Nem lehet tudni, mit takar a „lépni fog” kifejezés: elképzelhető valamilyen árstop a kérdéses konstrukciók esetében is. Banki termékeknél már láthattunk ilyen intézkedést, például mind a mai napig érvényben van a változó kamatozású lakáshiteleknél a kamatstop. Illetve a tavalyi évben a lakossági bankszámláknál is érvényben volt egy díjemelési stop, ez azonban az év végével lejárt.

Vagyis történt már hasonló beavatkozás banki, pénzügyi termékeknél. Természetesen egyáltalán nem biztos, hogy a kormány jelen esetben is valamilyen árstopra gondolt, elképzelhető más beavatkozás is, ami a bankok díjemelését meggátolja, befolyásolhatja.

Jogos volt a bankok díjemelése?

Azt mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy jelenleg is igen szigorúan szabályozzák, hogy a bankok milyen indokkal és milyen mértékben változtathatják a számladíjakat.

A banki üzletszabályzatban nevesíteni kell azon okok listáját, amelyek bekövetkeztekor a bankok módosíthatják a számlaköltségeket. Jellemzően ezen okok között szerepel az előző évi fogyasztói árindex, az adókörnyezet módosítása, a külső szolgáltatók díjváltozása (például a postaköltség vagy a telefonszolgáltató díjemelése) vagy épp egyes jelentős fejlesztési költségek áthárítása.

Amikor díjemelést hajt végre egy bank, azt mindig előre be kell jelenteni, nevesítve a díjváltozás indokát is.

Az idei évben a lakossági számláknál már két díjváltozással is szembesülhettek a számlatulajdonosok. Így március elején azért ez eléggé meglepő, érdemes utánanézni, mi történhetett, mi indokolta ezeket a költségemelkedéseket.

Első lépésben a bankok a tranzakciós illeték változása miatti adóteher-növekedést tették át az ügyfeleikre. Ez az adóemelés két lépésben tavaly augusztusban, illetve októberben zajlott le. De a lakossági ügyfelek számlaköltségeit egy kormányrendelet miatt nem emelhették meg a bankok a tavalyi évben. Ezen korlátozás lejártát követően, az idei év első két hónapjában történt meg az adókörnyezet változásából eredő díjemelés. Második lépésben a pénzintézetek a számlaköltségeket a tavalyi év fogyasztói árindexének megfelelően – az infláció mértékével – emelték/emelik meg. Ezt szinte az összes bank meglépi minden évben, tavasszal. Ez sem egy váratlan lépés, ugyanakkor az előző emelést követően igen gyorsnak mondható.

A vállalati ügyfeleknél hasonló folyamat zajlott le, ott azonban a tranzakciós illeték miatt a bankok jellemzően már a tavalyi évben megemelték a számladíjakat. (Ezen ügyfélkörnél ugyanis nem volt díjmódosítási tilalom.) Így ott a két díjemelés között kicsivel több idő, nagyságrendileg fél év telt el.

Azt azonban ki kell hangsúlyozni, hogy az adókörnyezet megváltozása és az előző éves infláció jellemzően a bankok „díjmódosítási oklistáján” szerepel. Vagyis első megközelítésben nem tűnik szabályellenesnek a bankok díjemelése.

Milyen mértékben emelkedtek a díjak?

A Magyar Nemzeti Bank elemzése alapján idén januárban a piaci szolgáltatások ára 9,6 százalékkal emelkedett egy év alatt, ami érdemben meghaladta az 5,5 százalékos inflációt. Ez részben annak köszönhető, hogy a pénzintézetek áthárították a tranzakciós illetéket a lakossági ügyfelekre. A piaci szolgáltatások azonban számos más elemet is takarhatnak, kérdés, ténylegesen mekkora részt tehetett ki a bankszámlák díjváltozása ezen szegmens áremelkedéséből. (A jegybank elemzése alapján a banki árazás mellett a telekommunikációs cégek díjemelése játszott jelentős szerepet.)

Az OTP Bank jelzése alapján náluk havi szinten nagyságrendileg 300 forinttal emelkedett egy átlagos számlatulajdonos számlaköltsége a tranzakciós illeték miatti díjváltozásokat követően. Ez összességében 3600 forint éves díjemelkedést eredményezhetett. A Bankmonitor becslése alapján az éves számlaköltség 2024-ben valahol 49 ezer forint körül lehetett.

A tranzakciós illeték miatti 3600 forintos díjemelkedés ennek az éves költségnek a 7,3 százalékát teheti ki.

Vagyis egy ilyen tipikus ügyfél számlaköltsége 7,3 százalékkal növekedhet a tranzakciós illeték áthárítása miatt. Még nagyobb hatása lehet egy ekkora díjemelkedésnek azoknál, akiknél eddig az éves számlaköltség nem érte el a 49 ezer forintot.

Természetesen az egyes esetekben teljesen más hatása lehet a díjváltozásnak. A tranzakciós illeték változásának nincs hatása a számla vagy épp a kiegészítő szolgáltatások alapdíjára. Ezen díjváltozás miatt jellemzően a készpénzfelvétel és az átutalások költsége emelkedhetett meg.

Vannak még mindig ingyenes számlák

A kétlépcsős drágulás miatt tényleg érdemben emelkedhetnek a számlaköltségek. De ezt az emelkedést nem lehet az összes csomag összes díjtételénél látni. Sőt, vannak olyan csomagok, ahol egyáltalán nem emelkedtek az árak.

Egyes számlák akár teljesen ingyenesek is lehetnek megfelelő számlahasználat mellett:

• vállalt havi jóváírás teljesítése;
• kizárólag elektronikus csatornán megadott átutalási megbízások (netbank, mobilapplikáció);
• a havi készpénzfelvétel nem lép át egy limitet;
• az értesítéseket SMS helyett push-üzenetben kéri a számlatulajdonos.

Az egyes csomagok esetében más-más lehet az egyes tételekhez kapcsolódó limit, éppen ezért érdemes kalkulálni, megnézni, hogy adott esetben melyik ingyenes csomag lehet az ideális. Az egyes ajánlatokat itt lehet összehasonlítani.

Ráadásul ilyen csomagokkal a jövőbeni hasonló emeléseket is meg lehet úszni: ezen kedvezményeket ugyanis a bankok jellemzően egy meghatározott ideig biztosítják. Vannak 1, 2, sőt 5 évig ingyenes csomagok, ez utóbbi esetben a bank az érintett díjakat 5 évig nem módosíthatja. Ezen időszak lejártát követően azonban a költségek érdemben emelkedhetnek, érdemes ezt is figyelembe venni a döntés során.