Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Zelenszkij egy pénteki kijevi sajtótájékoztatón, amelynek tartalmát csak szombaton hozták nyilvánosságra, azt is bejelentette, hogy Dániával, Norvégiával, Németországgal, Kanadával, az Egyesült Királysággal és Litvániával is tárgyalást folytatnak közös fegyvergyártási projektekről.
„Ukrajna része Európa biztonságának, és azt akarjuk elérni, hogy az egyes partnerországuk a GDP-jük 0,25 százalékát különítsék el az ukrán védelmi ipar és a helyi fegyvergyártás támogatására” – mondta. Zelenszkij tájékoztatása szerint Ukrajna idén már 43 milliárd dollárt szerzett a hazai fegyvergyártása támogatására. Jelenleg az ország védelmi szükségleteinek 40 százalékát képes hazai gyártásból kielégíteni, és a kormány folyamatosan keresi ennek a bővítési lehetőségeit.
Kijev Ukrajnán kívül is szeretne fegyvergyártási projektekben részt venni, és ennek érdekében a nyáron több megállapodás aláírását is tervezik. Ezeknek köszönhetően megkezdhetik majd több katonai gyártási technológiájuk exportját, és ennek keretében európai országokban indulhat meg a gyártás a ‘Build with Ukraine’ elnevezésű programban – mondta el Zelenszkij.
A sajtótájékoztatón az ukrán elnök arról is beszélt, hogy nyugati és más vállalatok még mindig üzleti kapcsolatban állnak az orosz hadiiparral. “Az Oroszországi Föderációba egyes országoktól a mai napig érkeznek gépalkatrészek, amelyeket fegyvergyártáshoz használnak fel” – állította Zelenszkij, aki szerint 15 tajvani, 13 német, nyolc cseh, hat dél-koreai, három japán és három indiai vállalatról szó. Hozzátette, az egyik cég kis számban az Egyesült Államokból származó alkatrészeket is szállít.
Az elnök jelezte, hogy név szerint ismerik a szóban forgó cégeket, és szorgalmazta, hogy helyezzék ezeket szankciók alá. Zelenszkij szerint ezek a cégek képesek lennének “lekapcsolni” azokat a berendezéseket, amelyek “távoli elektronikus rendszerekkel működnek együtt”, és ily módon használhatatlanná tehetnék azokat. “Ez jelentősen lassítaná a folyamatot. Olyan lenne, mintha lefegyvereznék Oroszországot” – fogalmazott.
Zelenszkij szerint a harcban elesett katonák holttesteinek közelmúltbeli cseréje során Oroszország – ukrán katonák földi maradványai helyett – szándékosan húsz orosz katona holttestét is átadta Kijevnek. Köztük volt “például egy izraeli zsoldos – egy izraeli okmányokkal rendelkező izraeli állampolgár – holtteste is, aki az orosz erők oldalán harcolt” – mondta az ukrán elnök.
Zelenszkij azt állította, olyan is előfordult, hogy orosz útlevelet találtak az átadott holttestek ruhájában. Az ukrán államfő azzal vádolta meg Moszkvát, hogy “hazudik”, amikor azt állítja, kizárólag ukrán katonák holttestét adja át. Ukrajna és Oroszország június 2-án Isztambulban állapodott meg arról, hogy nagy számú elesett katona holttestét átadják egymásnak.
Hétfőn a hadifoglyok ügyeivel foglalkozó ukrán koordinációs törzs megerősítette, hogy a megállapodás keretében Ukrajna megkapott 6057 holttestet az orosz féltől, de akkor még – a pontos azonosítás előtt – nem közölték, milyen állampolgárságú, illetve katonai rangú elesettek földi maradványairól van szó. Az ukrán elnök azt mondta, Oroszország azért küldhette el orosz katonák holttestét is, mert Moszkva részéről nem azonosították előzetesen, kiknek a földi maradványait juttatják el Kijevnek. “Még azonosítani sem tudják, kiket adnak át, olyan rengeteg ember hal meg” – állította. Zelenszkij szerint továbbá szándékosság is lehet az eset mögött, mert Oroszország azt a benyomást próbálja kelteni, hogy a valósnál több ukrán katonát öltek meg, illetve hogy kevesebbnek állítsák be a saját veszteségeiket. Moszkva így akarja “eltorzítani a valóságunkat, amelyben sokkal több ember hal meg” – jelentette ki az ukrán elnök.
