Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Donald Trump amerikai elnök aláírta a szövetségi kormányzat újraindításáról szóló törvényt, miután a szenátus után a képviselőház is megszavazta azt – írja a The Guardian. A történelem leghosszabb amerikai kormányzati leállása 42 nap után ért véget szerdán, miután a képviselőház is elfogadta a szenátusban jóváhagyott javaslatot.
A törvényjavaslatot a hétvégén hozták nyilvánosságra, a szenátus hétfőn szavazta meg, a képviselőház pedig két nappal később 222 igen, 209 nem és 2 tartózkodás mellett követte a példáját. Donald Trump szerda este aláírta a törvényjavaslatot, mondván: „Egyértelmű üzenetet küldünk, hogy soha nem adjuk meg magunkat a zsarolásnak, mert pontosan ez történt […] a demokraták megpróbálták zsarolni az országunkat”.
Hat demokrata szakított pártjával, és a törvényjavaslat mellett szavazott – a szenátusban sem volt elég a republikánus képviselők szavazata a törvény elfogadásához, sőt egy republikánus képviselő is a demokraták mellé állít, így ott végül nyolc pártütő szavazatával ment át a javaslat.
A költségvetés körül kialakult patthelyzet volt az eddigi legnagyobb politikai csata a demokraták és republikánusok között, mióta Trump idén visszatért a Fehér Házba. A tavalyi választási vereségük után a demokraták kihasználták, hogy szeptember végén lejárt a kormányzati finanszírozásra vonatkozó törvény, és addig nem akarták megszavazni az október elsejével indult költségvetést, amíg az egyes, az egészségüggyel kapcsolatos kérdéseket nem rendezett.
A demokraták célja volt többek között az Obamacare alapján a Biden-adminisztráció által bevezetett adókedvezmények meghosszabbítása. A párt más követeléseket is támasztott, többek között korlátozni kívánták Trump azon gyakorlatát, hogy visszavonásokkal csökkenti a Kongresszus által korábban jóváhagyott pénzeket, és vissza akarták vonni a Medicaidre vonatkozó, a republikánusok által az év elején jóváhagyott költségcsökkentéseket.
A republikánusok mind a képviselőházban, mind a szenátusban többségben vannak, ugyanakkor az obstrukció megtöréséhez 60 szavazat kellett a százfős testületben, a republikánusoknak csak 53 volt, ráadásul egyikük a demokraták mellé állt, így a kormánygépezet az utóbbi hetekben bénultságra kényszerült.
Az állami leállás október 1-jén kezdődött, és azt eredményezte, hogy körülbelül 700 ezer szövetségi alkalmazottat küldtek szabadságra. Több százezer másik alkalmazott, az aktív katonáktól a rendfenntartókig és a repülőtéri biztonsági ellenőrökig, fizetés nélkül maradt a munkahelyén.
A kormányzati leállás a vasárnapi 40. napra – az előző rekord 35 nap volt, Donald Trump első mandátuma idején, amikor a mexikói határon építendő fal finanszírozásának ügyében az elnök és a republikánusok végül meghátráltak – már igazán fájdalmassá vált. A fizetés nélkül, kimerülten dolgozó légiirányítók terhelésének csökkentésére az amerikai repülőtereken járatritkításokat kellett bevezetni. Trump pedig nemcsak azzal fenyegetőzött, hogy tömegével bocsát el kényszerszabadságra küldött kormányzati alkalmazottakat, de azzal is, hogy nem kapja meg az élelmiszerjegyben adott támogatásokat az arra jogosult mintegy 40 millió ember.
A leállás belpolitikai vonzatairól, illetve arról, hogy milyen ellentét húzódott a demokrata és a republikánus oldal között, az alábbi cikkünkben irtunk bővebben:
Nyitóképünkön: Donald Trump a törvény aláírása után. Fotó: AFP / Brendan Smialowski
