A nemzetközi befektetők nem értik, hogy miért kellett Orbánnak az amerikai „pénzügyi védőpajzs”

Nem értik a nemzetközi befektetők, miért készül pénzügyi válságra Orbán Viktor – számolt be a Bloomberg. A miniszterelnök ugyanis egy esetleges spekulatív támadás elleni védekezéssel indokolta azt a „pénzügyi védőpajzsot”, amelyről Donald Trump amerikai elnökkel állapodott meg november elején.

A kormányfő ahhoz a pénzügyi segítséghez hasonlította a megállapodást, amelyet Argentínának nyújtott az Egyesült Államok. Csakhogy míg Argentína valóban segítségre szorult, addig a magyar pénzügyi eszközök egész évben kiválóan teljesítettek.

A forint az euróval szemben az év eleje óta 8 százalékot, a dollárral szemben 20 százalékot erősödött, előbbi 2012, utóbbi 2002 óta a legjobb – idézi fel a hírportál. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) mértékadó indexe, a BUX dollárban több mint 60 százalékkal nőtt idén.

A Bloomberg „történelmi ralinak” nevezi az árfolyamok szárnyalását, és kiemeli, hogy ez részben éppen azoknak a várakozásoknak köszönhető, hogy a befektetők Orbán távozásában és ezzel az uniós pénzek megérkezésében bíznak. A portál ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a forint árfolyama a jövőben volatilisebben alakulhat, erre utal az is, hogy péntek reggel, az MNB alelnökének lemondása után a magyar fizetőeszköz 0,8 százalékot esett az euróhoz képest – igaz, ennek nagy részét pár órán belül visszaerősödte. Az erős forint kulcsa ugyanis a szigorú jegybanki politika és az EU-ban legmagasabb, 6,5 százalékos alapkamat.

Az továbbra sem ismert, hogy pontosan mit takar az Orbán által belengetett védőpajzs, de a miniszterelnök 10-20 milliárd dolláros (3,3-6,7 ezer milliárd forintos) összegről beszélt, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed aktiválhat, ha spekulatív támadás érné a magyar valutát.