Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A lakosság többsége szerint Magyarország energiaellátása olyan erősen függ az orosz forrásokból származó importtól (kőolaj esetében idén 90 százalék fölött volt az orosz import, szemben a 2023-as 70 százalékkal), ami kockázatot jelent, és a legfontosabb cél ma Magyarország energiaellátásának biztosítása szempontjából az, hogy az egy országtól való függés mértéke csökkenjen – derül ki az Idea Intézet és az Energiaklub közös, országos szinten reprezentatív felméréséből.
A népesség majdnem fele (48%) akár még egy kicsit többet is fizetne az általa használt energiáért, ha ezzel hozzájárulhat e függőség csökkentéséhez. A felmérésből az is kiderült, hogy a magyar felnőttek többsége tisztában van vele, hogy az ország energiaellátása problémákkal küzd, kihívások előtt áll. A teljes népesség többsége (78%) tisztában van vele, hogy Magyarország energiaellátása nagyon erősen függ Oroszországtól, és a lakosság kétharmada (62%) ezt kockázatosnak, hátrányosnak gondolja.
Idea Intézet
Összességében a felnőtt népesség szűk egyharmada (30%) sorolja az energetikai kérdéseket az ország előtt álló három legfontosabb kihívás közé. E csoport egyik fele az ország energiaellátásának biztosítását, a másik fele pedig az orosz energiahordozóktól való függőség tényét tartja kiemelt kihívásnak. A véleményeket erősen befolyásolják a politikai preferenciák, hiszen a kormánypárti szavazók főleg az ellátás biztonságát, míg az ellenzéki szavazók inkább az orosz energiahordozóktól való függőség kérdését emelték ki.
A felnőttek kétharmada (66%) azzal is egyetért, hogy a legfontosabb cél ma Magyarország energiaellátásának biztosítása szempontjából az, hogy az egy országtól való függés mértékének csökkentése érdekében sokszínűbbé kell tenni az importált energiahordozók kínálatát. A döntő többség nem a nukleáris energia felhasználásával kapcsolatos további fejlesztéseket támogatja, de azok, akik az energiaellátás biztonságát a közeljövő fő kihívásai között tartják számon, az átlagnál sokkal nyitottabbak erre.
Idea Intézet
Az eredmények szerint a hazai felnőtt népesség tagjai jól láthatóan azokból az országokból szeretnének energiahordozókat vásárolni, amelyeket „barátinak” tartanak, ezen belül pedig földrajzilag is minél közelebb vannak Magyarországhoz. Oroszországot és Ukrajnát a lakosság inkább a magyar érdekektől és értékektől távoli országoknak tartja, ennek megfelelően a többség nem vásárolna ezektől az országoktól energiahordozókat, hiába vannak földrajzi értelemben közel. Az USA egyértelműen „barátibb” országnak tűnik ugyan, de a nagy földrajzi távolság miatt a többség szintén nem tartja megfelelő üzleti partnernek az energiahordozók importja szempontjából.
