A lap szerint az is elképzelhető, hogy a SAFE hitelről pozitív döntés születik a következő hetekben.
Az Európai Bizottság visszavesz a magyar kormánnyal szembeni bírálatokból az áprilisi választások előtt, nehogy azt a látszatot keltse, hogy beavatkozik a voksolásba, és ezzel is támadási felületet adjon Orbánéknak egy újabb Brüsszel-ellenes kampányhoz – írja a Financial Times. Hozzáteszik, hogy a választások esélyese, az ellenzéki Tisza Párt is távolságtartást várt el az uniós testületektől. A lap szerint ez a békésebb hangnem már érezhető a bizottság kommunikációjában
A brüsszeli testület helyzetét tovább nehezítheti, hogy az Európai Bíróság illetékes főtanácsnoka a múlt héten úgy nyilatkozott: az uniós joggal ellentétes lehet a Bizottságnak az a 2023 végén hozott döntése, amellyel elérhetővé tett Magyarország számára 10,2 milliárd eurónyit a befagyasztott alapokból. Az ügyben az Európai Parlament perelte be a Bizottságot.
Tamara Ćapeta, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka azt javasolja, hogy a testület semmisítse meg az Európai Bizottság 2023 decemberében elfogadott határozatát, amely megszüntette a Magyarországnak járó uniós források kifizetésének felfüggesztését. Ez azt jelentheti, hogy a 10,2 milliárd euróból felhasznált pénzt vissza kellene fizetni.
Az EP Magyarországgal foglalkozó jelentéstevője, Tineke Strik most is kritizálja a bizottság inaktivitását: a zöldpárti politikus ostoba stratégiának nevezte a hallgatást.
A Financial Times szerint az enyhébb brüsszeli hangnemnek lehet egy másik következménye is: nagyjából 2,4 milliárd eurónyi friss EU-pénzhez is juthat az ország a választások előtt. Ez a SAFE védelmi hitelkeret Magyarország által igényelt 16,7 milliárd eurós részének az előlege – a folyósítás azt jelentené, hogy Brüsszel a választások előtt jóváhagyja a magyar kérelmet.
Ezt a lapnak nem erősítették meg, sőt, kettő, a jóváhagyási folyamathoz közel álló forrás egyenesen arra figyelmeztetett: a SAFE források felszabadítása ugyancsak a választásba való beavatkozásként lenne értelmezhető. A Bizottság hivatalos álláspontja továbbra is annyi: nem született döntés az ügyben.
Elveit meghazudtolva a magyar kormány lehívná az uniós védelmi gigahitelprogramból, a SAFE-ból igényelt pénzt, de elképzelhető, hogy az EU ezt is jogállamisági feltételekhez köti. Az sem segíti a helyzetet, hogy tudni lehet: a gazdasági tárca védelempolitikai fejlesztés helyett deficitalapú finanszírozásra vetné be a befagyasztott EU-s pénzek értékével vetekedő összeget.
Nyitókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2024 októberében az EP strasbourgi üléstermében. Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher
Az intézmény átvilágítása során számos szabálytalanságot talált a minisztérium.
Szerinte Ankara „gyakorlatias és reális” közvetítőként léphet fel.
