Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A Perzsa-öböl menti arab államok attól tartanak, hogy az újraindult amerikai-iráni tárgyalások végül nem hoznak szélesebb körű regionális enyhülést , hanem lényegében rögzítik Irán befolyását a Hormuzi-szoros felett – írja a Reuters. Mint írják, a tárgyalások fókusza egyre kevésbé az iráni rakétaprogramra és a síita rezsim proxyállamaira, inkább az urándúsítás korlátozására, Irán uránkészleteinek külföldre szállítására és a szoros körüli erőviszonyok kialakítására került át.
A hírügynökségnek nyilatkozó helyi források úgy látják, hogy az amerikai-iráni tárgyalások nem felszámolják, hanem csak „menedzselhetővé” teszik a problémát (egy másik forrás „fenntartható konfliktust” említett), míg a régió biztonságát illető aggályok a háttérbe szorulnak – és ez szemmel láthatóan mindkét ország számára megfelel. Irán számára a szoros feletti ellenőrzés már nem csak egy vészforgatókönyvbe illő motívum (mint a háború február végi kirobbanásakor), hanem átgondolt elrettentési eszközzé, és – ahogy egy diplomata fogalmazott – „aranyat érő földrajzi adottsággá” vált.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az Orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese ezt úgy fogalmazta meg, hogy „nem tudni, hogyan alakulnak a béketárgyalások Teherán és Washington között, egy dolog azonban biztos:
Irán tesztelte a nukleáris fegyvereit, amit a Hormuzi-szorosnak hívnak, és kimeríthetetlenek a lehetőségei”.
A Reuters szerint az Öböl-államok számára az a fő probléma, hogy miközben ők viselik a rakétafenyegetés, az energiainfrastruktúrát érő támadások, a magasabb biztosítási és a kieső export költségeinek terhét, formálisan kimaradnak a döntéshozatalból. Több diplomata szerint a térség országai emiatt nem teljes szankcióenyhítést, hanem fokozatos deeszkalációt sürgetnek Washingtonnál, hogy előbb teszteljék Irán magatartását.
