Márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 779 800 forint volt, 9,2 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál – írja jelentésében a KSH.
A nettó átlagkereset 546 000 forintot ért el, ez 11,3 százalékkal magasabb volt, mint 2025 márciusában.
Februárhoz képest a nettó átlagfizetés 37 ezer forinttal volt magasabb, az összeg ugyanakkor 40 ezer forinttal kevesebb, mint a januári nettó átlagfizetés.
Ez puszta érdekesség, a januári adatot erősen torzította a rendvédelmi dolgozóknak kifizetett hathavi fegyverpénz. A torzítás éves alapon 25 százalékos statisztikai átlagbéremelkedést eredményezett, amit a választási kampányban az azóta megszűnt Nemzetgazdasági Minisztérium igyekezett is kidomborítani.
A választások előtt bevezetett adókedvezmények ugyanakkor érdemben és tartósan, a bruttó átlagkereset növekedési ütemét meghaladó mértékben emelték a nettó átlagkeresetet. A nettó átlagkereset növekedését jelentősen befolyásolta a 2025. július 1-jétől és a 2026. január 1-jétől bevezetett magasabb összegű családi adókedvezmény, illetve a 2025. október 1-jétől bevezetett három gyermeket nevelő anyák, valamint a 2026. január 1-jétől bevezetett 2 gyermeket nevelő 40 év alatti anyák szja-mentessége és a 30 év alatti anyák adókedvezményének bővülése.
Nagy Márton költségvetés meghallgatás 24.12.10.
Veres Viktor
A bruttó mediánkereset (közepes kereset, aminél pont annyian kapnak kevesebbet, mint többet) 609 000 forintot ért el márciusban, ami 10,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A nettó kereset mediánértéke 432 100 forintot tett ki, ez 13,2 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszaki értéket.
A medián nettó magasabb ütemű emelkedése minden bizonnyal szintén az adókedvezmények hatásának tudható be.
Az, hogy a medián keresetek gyorsabb ütemben emelkedtek, mint az átlagkeresetek arra utal, hogy az alacsonyabb kereseti szinteken nagyobb volt a növekedés, mint a magasabb kereseti szinteken.
