A 2022-es történelmi aszály óta nagyon sok budapesti fa ágai elkezdtek letörni, és olyan fák is kiszáradásnak indultak, amelyek eddig ezen a klímán jól érezték magukat. Öntözéssel és faápolással kezelhető lenne a probléma, de egyikre sincs elég forrás – mondta a Portfoliónak Bardóczi Sándor főtájépítész.
Bardóczi szerint optimálisan a rájuk bízott zöldfelületek fenntartását mai áron 15 milliárdos összegből tudnák megvalósítani, és ennek fele áll rendelkezésre.
Évente kétezer veszélyes fától tudjuk biztosan megszabadítani a fővárost, hogy ne essen valakinek a fejére. Jelenleg a katasztereink szerint 11 ezer fa van veszélyesközeli állapotban, ráadásul ha előrevetítjük, hogy milyen mértékig kezdenek el romlani a fáink, akkor ez 2035-re 40 ezerre fog felkúszni
– mondta.
A főtájépítész szerint a fővárosi parkok mindössze 6 százaléka van öntözőhálózattal ellátva, és nem is nagyon várhatók fejlesztések, mert a főváros konstans a csőd szélén áll. Az egyetlen beruházási forrás az, amikor valamilyen uniós pályázaton nyernek, akkor tudnak részben zöldfelületet is fejleszteni, de ezek általában komplexebb köztérmegújítási projektek. Most a Nagykörút, a rakpart és a Városháza parkja ilyen, amely viszonylag jól előkészített állapotban van – mondta Bardóczi.
Probléma az is, hogy nehéz felmérni a budapesti faállományt. A BP Fatár applikációval először kísérlik meg, hogy egységes, nyilvános adatbázist mutassanak a budapestieknek. Szeretnék, ha 2030-ig az összes kerületi önkormányzat csatlakozna, jelenleg 7-8 kerületi önkormányzat a fővároson túl a rendszer része.
Ebből a BP Fatárból egyértelműen kiderül, hogy kié a fa, és az adatlap alkalmas arra, hogy az üzemeltetőnek el lehet küldeni bármilyen, a fát érintő problémát.
Csakhogy a főtájépítész szerint még ezzel a módszerrel is 50 évig tart Budapest egymillió fáját felmérni, míg modern, AI-t is alkalmazó megoldásokkal ez 26 nap lenne.
https://hvg.hu/elet/20260801_bardoczi-sandor-fotajepitesz-klimavalsag-energiavalsag-vizhiany-locsolas-balaton
Bardóczi azt mondja, van egy olyan startup cég, a greehill, amely szinte teljesen magyar, a Budapest Közútból nőtte ki magát, és velük gyorsan fel lehetne mérni a faállományt. Az AI segítségével ráadásul bizonyos típusú betegségeket előre jelez, a fának sokkal több paraméterét villámgyorsan felméri, és ehhez nagyon kevés emberi beavatkozás kell. De Budapest nem tudja megfizetni ezt a típusú rendszert, míg egy sor európai város igen.
A főtájépítész szerint ilyen rendszerekre az EU-ban sincs semmilyen pályázati lehetőség. Azt mondja, a magyarországi uniós programokba lehetne ilyet beépíteni, hogyha lenne rá kormányzati szándék. Ezért ők folyamatosan ostromolják a minisztériumokat a témával – nagyon remélik, hogy ennek lesz valamilyen visszhangja most, hogy már Élő Környezetért Felelős Minisztérium is van.
Nyitókép: Bardóczi Sándor. Fotó: HVG / Reviczky Zsolt
