Részben átvállalnák a területükön működő amerikai bázisok finanszírozását a kelet-közép-európai NATO-tagállamok – írja a Bloomberg.
Az ajánlatot augusztus 27-én tervezik megtenni egy brüsszeli NATO-találkozón, amelyen részt vesz Elbridge Colby, az amerikai Védelmi Minisztérium védelmi politikáért felelős államtitkára is.
A Pentagon július végén jelentette be, hogy fél éves felülvizsgálati időszakot kezdeményeznek az amerikai katonák európai jelenlétéről. Ennek része egy az európai szövetségeseknek megküldött és sok partnerország számára meglepő kérdőív is, amelyben arról kell nyilatkozni, hogy támogatják-e Donald Trump terveit, nyilvánosan kiálltak-e a Trump-kormány külpolitikája mellett, mi a véleményük az amerikai haderő bázishasználatának korlátozásáról (ezt az iráni háború idején Spanyolország megtette), továbbá, hogy az adott tagállam vásárol-e az amerikai védelmi minisztériummal szerződéses viszonyban lévő cégektől fegyvereket.
https://hvg.hu/360/20260815_lapszemle-donald-trump-nato-vlagyimir-putyin-usa-oroszorszag
Az Európában állomásozó amerikai csapatok létszáma 80 és 100 ezer fő között ingadozik a rotációk és a gyakorlatok függvényében. A katonák több mint a harmada németországi bázisokon szolgál, Kelet-Közép-Európába jóval kevesebben állomásoznak. A balti országokban mindössze néhány száz fő szolgál, míg Lengyelországban egy több ezer fős kontingens állomásozik.
A régió országai viszont azt szeretnék, ha minél több amerikai katona volna a területükön, és ezért hajlandók a zsebükbe is nyúlni.
Az USA hagyományos nyugat-európai szövetségesei ugyanakkor azon törik a fejüket, hogy milyen válaszokat adjanak arra a kérdőívre, amely láthatóan a katonai támogatást a trumpizmussal kínálja csomagban.
„Vannak kérdések, amelyekben egyetértünk az Egyesült Államokkal és vannak, amelyekben nem” – mondta Alexander Stubb finn elnök, aki korábban Trump kedvéért még a golfdiplomáciával is megpróbálkozott. „Én ezt nem érzékelem nyomásgyakorlásként, egyszerűen a mostani amerikai kormányzat így működik” – tette hozzá.
A NATO egyik korábbi szóvivője, Oana Lungescu a mostani helyzetről azt mondta: nem példátlan, hogy Washington a katonai jelenlétet fegyvervásárlási megállapodásokhoz köti, de ezt nem szokta ennyire nyíltan és ellenséges hangnemben elővezetni.
Ugyan a felülvizsgálat valamilyen formája Lungescu szerint is indokolt lehet, ám ebben a helyzetben a szakértő inkább úgy látja, hogy Washingtonnak ezzel nincsenek stratégiai céljai, pusztán az elnök szeszélyeinek akarnak megfelelni azzal, hogy hűségnyilatkozatra kényszerítik az európai szövetségeseiket.
Képünkön Donald Trump a 2026-os ankarai NATO-csúcson. Forrás: Jakub Porzycki / NurPhoto via AFP
