Oroszország több mint 176 ezer tonna kőolajterméket importált dél-koreai kikötőkön keresztül júliusban és augusztusban, enyhítve ezzel az olajfinomítói elleni ukrán dróntámadások következményeit – közölte kedden Vladiszlav Vlaszjuk ukrán elnöki tanácsadó.
Vlaszjuk közelebbről meg nem határozott adatokra és egyéb értesülésekre hivatkozva arról számolt be, hogy csak augusztusban a dél-koreai beszerzések az orosz üzemanyagimport 31 százalékát tették ki. Mint mondta, értesülések szóltak arról, hogy nyugati szankciós listákon szereplő tankereket is használtak a szállításokhoz.
„Ezek a szállítások pontosan akkor indultak el, amikor az orosz olajfinomítók elleni ukrán dróntámadások visszafogták a termelést és üzemanyaghiányt okoztak Oroszországban” – írta az ukrán szankciópolitikáért felelős elnöki megbízott a Facebook-oldalán.
Vlaszjuk kijelentései nem függetlenek Szöul és Kijev diplomáciai vitájától. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyanis korábban bejelentette két hadifogságba esett észak-koreai katona átadását Dél-Koreának, amiről Szöul azt mondta, hogy a lépést titokban kellett volna tartani.
Ukrajna az idén mélységi dróncsapásokkal elkezdte támadni Oroszország olajlétesítményeit, ami a dízelolaj és a benzin exportjának tilalmára, valamint a legsúlyosabban érintett régiókban üzemanyag-korlátozásra késztette Moszkvát.
A nap folyamán a Guardian című brit lap kikötői feljegyzésekre és a hajóforgalmat nyomon követő adatbáziskora hivatkozva azt a megállapítást tette, hogy dél-koreai kikötőkben üzemanyagot vett fel hét olyan tanker, amelyek közül egyesek brit, illetve uniós szankciók hatálya alatt állnak.
Vlaszjuk, aki a Guardiannal megegyező számokat említett bejegyzésében, az ukrajnai háborúra utalva azt írta továbbá, hogy „ez szöges ellentétben áll Dél-Korea szankciós politikájával, amelyet a teljes körű (orosz) inváziót követően fogadott el”. A Guardian cikkére válaszul a dél-koreai külügyminisztérium azt hangsúlyozta, hogy Szöul „támogatja és aktívan részt vesz az ukrajnai háború lezárását és a békés újjáépítés elérését célzó globális erőfeszítésekben”.
Kiemelték még, hogy a dél-koreai kormány szigorúan betartatja az exportkorlátozásokat Oroszországgal szemben, kiterjesztette azok hatályát a stratégiai termékeken túl „azon nem stratégiai árukra is, amelyeknél nagy a kockázata annak, hogy katonai célokra használják fel őket”.
I Dzsemjong dél-koreai elnök pénteken nem részletezett intézkedésekkel fenyegette Ukrajnát arra az esetre, ha Kijev nem ismerné el annak a titoktartási megállapodásnak a megkötését, amely Szöul szerint a két elfogott észak-koreai katona átadására vonatkozott.
Szöul kijelentette, hogy bocsánatkérést vár Kijevtől. Ukrajna viszont tagadja, hogy létezne ilyen titoktartási megállapodás, mindazonáltal külügyminisztere kijelentette, hogy Kijev javítani kívánja kapcsolatait Dél-Koreával.
