Az olasz kormányfő szerint ezzel Moszkva az ukrán városok bombázása közben „legitimitást kap”, és a megállapodás az Oroszországra kivetett szankciók hatékonyságát is gyengíti.
Nagyon kockázatos döntésnek nevezte szerdán Giorgia Meloni olasz kormányfő a parlamentben az amerikai és az orosz elnök között az orosz dízelszállítmányokra vonatkozó megállapodást, írja az MTI.
Ennek a döntésnek bizonytalan a kimenetele, miközben a kockázatok nyilvánvalóak - vélte Meloni, hozzátéve, hogy ezzel Moszkva „legitimitást kap”, miközben továbbra is hullanak a bombái az ukrán városokra, illetve új bevételhez jut a háború finanszírozására, és ezzel egyidejűleg gyengül az Oroszországra kivetett szankciók hatékonysága is.
A dízelüzlet és a Lukoil külföldi vagyonának kiszemelése jelzi, hogy Donald Trump még Vlagyimir Putyinnal is hajlandó alkut kötni Ukrajna rovására, ha a saját politikai túlélése és családtagjainak, támogatóinak a gazdagodása a tét. Ez nemcsak Európának, pártja több politikusának sem tetszik.
Az Egyesült Államok és Oroszország múlt héten állapodott meg arról, hogy az orosz fél olajat és kőolajtermékeket szállíthat az amerikai és a világpiacra. Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonbeszélgetése nyomán az amerikai pénzügyminisztérium bejelentette, hogy ideiglenesen feloldja az orosz gázolaj szállítására kivetett szankciókat 2027 áprilisáig, az orosz kormány pedig részlegesen feloldotta a dízelexport tilalmát. A tervek szerint Oroszország októberben 300 ezer tonna dízelüzemanyagot, novemberben 500 ezer tonnát, decemberben pedig akár egymillió tonnát is kész szállítani.
Az amerikai elnök szerint az orosz dízelszállítmányok engedélyezésének következtében csökkenhetnek az üzemanyagárak az Egyesült Államokban, ami fontos lenne a republikánusoknak a közelgő félidős választások előtt.
Meloni a héten tartandó EU-csúcs előtti parlamenti felszólalásában kifejtette: az unió 27 tagállamának „egy tekintélyt parancsoló személyt” kellene kineveznie, hogy Európa nevében tárgyaljon az ukrajnai háború ügyében.
„Ha Franciaország, Németország és Nagy-Britannia úgy gondolja, önállóan többre jutnának, mint mi együtt - és a jelek szerint eddig ez az álláspontjuk -, akkor legalább mindannyiunk nevében cselekedjenek, hivatalos felhatalmazással” - mondta.
Nyitókép: AFP/Anadolu/Halil Sagirkaya
