A francia tízéves állampapírok hozama szerdán átlépte az 5 százalékos szintet. Bár hamar visszakorrigált, az 5 százalék 2002 óta nem látott szintet jelent – írja a CNBC. Az emelkedő hozamszint azt jelenti, hogy a befektetők egyre kockázatosabbnak ítélik meg a francia eszközöket.
A hétvégén széles körű társadalmi elégedetlenség nyomán tömeges zavargások, erőszakos tüntetések és rendbontások törtek ki Franciaország-szerte. Ezzel párhuzamosan a francia kormány próbálja átvinni az új költségvetést a parlamenten. Sébastien Lecornu miniszterelnök közölte, hogy 54 milliárd euró értékű kiadáscsökkentést tervez.
Magyar Péter a migránsokra mutogat az erőszakba fulladt franciaországi tüntetések után, a párizsi kormány a szélsőbaloldali vezetők felelősségét firtatja, a szélsőbaloldali vezetők a kormány tehetetlenségéről beszélnek. A vandálok közben a neten árulják a kifosztott boltokból szerzett árut, a szélsőjobb pedig elégedetten hátradől – igaz, megoldást ők sem kínálnak arra a gazdasági és társadalmi válságra, amely a mostani helyzethez vezetett.
A pénzügyi piacok egyre nagyobb nyomást gyakorolnak Franciaországra, hogy rendezze a költségvetési helyzetét. A befektetők attól tartanak, hogy a politikailag megosztott parlament nehezen tud majd megállapodni azokról a kiadáscsökkentésekről, amelyek szükségesek lennének az egyre növekvő hiány és államadósság mérsékléséhez.
A francia költségvetési hiány 2020-ban ugrott meg, és azóta sem sikerült leszorítani, 2023 óta folyamatosan a GDP 5 százaléka felett alakul, idén 5,1 százalék lehet. Az államadósság szintje közben emelkedik, tavaly meghaladta a GDP 115 százalékát.
Pierre, a nizzai Micromania tulajdonosa saját kezével akadályozta meg, hogy kifosszák játékboltját a francia zavargások résztvevői.
Nyitókép: A párizsi utcákon leégett járművek roncsai 2026. október 18-án. Fotó: AFP / Matthieu Rondel
