Komoly bírálatok érték a héten a Deutsche Bankot, miután kedden közel 15 millió kiszivárgott dokumentum tartalmát hozta nyilvánosságra nemzetközi együttműködésben több mint 200 oknyomozó újságíró, köztük a The New York Times, a Der Spiegel, a Financial Times és a Le Monde munkatársai – írta meg a Deutsche Welle. A lap szerint a 20 évnyi üzleti tevékenységet bemutató kiszivárgott belső iratok, e-mailek és értekezleti jegyzőkönyvek kerültek ki az újságírókhoz.
Klaus Nieding, a német DSW nevű részvényesi érdekvédelmi szervezet képviselője nem tartja valószínűnek, hogy külső támadás történt. „Inkább úgy tűnik, hogy az alkalmazottak szivárogtathatták ki az adatokat. Ez a bank szempontjából olyan, mintha a székházaiban robbantanának atombombát” – idézte a Reuters a szakembert.
A 15 millió dokumentumról írt cikkek a DW szerint több aggályos ügyre is rávilágítanak. Többek közt arra, hogy a német bank közreműködött fegyverügyletek lebonyolításában, segített több, környezetkárosító ágazatban működő vállalatot, egyes vagyonos ügyfelei számára „adóoptimalizálási konstrukciókat igyekezett kidolgozni”, emellett kezelte a német populista szélsőjobboldali párt, az AfD pénzét is. Sőt, akár bűnszervezetek illegális eredetű pénzei is mozoghattak a Deutsche Bankon keresztül.
A Reuters úgy tudja, hogy a korábban ismertnél több gyanús tranzakció is zajlott a német bank és a szexuális bűncselekmények miatt elítélt Jeffrey Epstein között: hiába közölték már 2018 végén Epsteinnel, hogy megszüntetik vele az üzleti kapcsolatot, a bank végül csak a férfi 2019. júliusi letartóztatását követően zárta le Epstein összes számláját. A kiszivárgott adatokból az is kiderült, hogy a Deutsche Bank egyszer tévedésből egy másik ügyfele könyvelőjének is elküldte Donald Trump amerikai elnök adóügyi iratait. A Reuters szerint Trump „törvénytelennek” nevezte az adatok továbbítását.
A DW arról számolt be, hogy bár számos vezető figyelmeztetett a kockázatokra, a Deutsche Bank egészen addig erőteljesen kereste a megköthető üzleti lehetőségeket Oroszországban és befolyásos orosz oligarchák körében, míg 2022-ben Moszkva átfogó támadást nem indított Ukrajna ellen. A DW a kiszivárgott dokumentumok alapján azt írja, a bank „többször is előbbre helyezte saját pénzügyi érdekeit a nemzetközi szankciók és a pénzmosás elleni szabályok betartásánál”. A cég jelenleg is több mint 160 alkalmazottat foglalkoztat Oroszországban, és tavaly 61 millió euró (adózás előtti) nyereséget ért el a háborúban álló országban.
A Deutsche Bank oroszországi stratégiájával foglalkozó munkacsoportjában ráadásul Christian Sewing, a cég vezérigazgatója is részt vett, aki 2018-ban épp azért vette át a bank vezetését, hogy helyreállítsa a cég megtépázott hírnevét, miután a bank szerepet játszott a 2008-as világgazdasági válság kirobbantásához hozzájáruló amerikai jelzáloghitel-botrányban. Sewing kinevezésének évében fordulatot ígért. Bár a Reuters szerint a férfi vezetése alatt a bank részvényárfolyama megháromszorozódott, a DW azt írta, a bank nyereségessé válását Sewing egy nagyszabású létszámleépítés árán érte el.
A keddi adatszivárogtatási botrányt kommentáló közleményben a Deutsche Bank felügyelőbizottságának elnöke, Alexander Wynaendts kiállt Sewing mellett. Mint írta: „Amióta ezt a tisztséget betöltöm, Christian Sewing egyetlen döntése sem keltett bennem aggályokat.” A most feltárt eseteket pedig „a múltból örökölt ügyeknek” nevezte, hozzátéve, hogy a bankra nézve ezeknek nem lesz tartós kedvezőtlen hatásuk.
Ennek ellenére az utóbbi két napban a Deutsche Bank részvényei a Reuters szerint összesen hét százalékot zuhantak, így a bank piaci értéke kedd óta 3,7 milliárd euróval esett vissza. A kedden tapasztalt hatszázalékos visszaesés a cég legnagyobb egynapos árfolyamesése lehetett az utóbbi évben. A lap arról is írt, hogy a hírek nyomán a bank egyes befektetői már Sewing utódjának személyén gondolkodnak; Lars Klingbeil német pénzügyminiszter és alkancellár pedig arra szólította fel kedden a Deutsche Bankot, hogy „teljes átláthatósággal számoljon be arról, hogyan orvosolta a korábbi mulasztásokat és a belső ellenőrzés hiányosságait, és milyen hatékony intézkedésekkel előzi meg ezek megismétlődését”.
A HVG szerdán írt arról a sajtóértesülésről, amely szerint a német Deutsche Bank 2020-ban kidobta ügyfelei közül a magyar MKB Bankot, miután feltártak egy olyan, egy orosz olirachához köthető pénzmosásgyanús hálózatot, amely tranzakciót jelentős részben a magyar pénzintézeten keresztül intézte.